A lakosság legnagyobb részének, főként azoknak, akik társasházakban élnek vagy éltek, valószínű nem kell magyarázni, hogy a szomszédokkal való békés egymás mellett élés sokszor nem is annyira egyszerű. A tulajdonjog nem tekinthető abszolút jognak. Így ha este tizenegykor éppen barkácsolni támad kedvünk, ne nyugtatgassuk magunkat azzal, hogy az én házam az én váram. A Polgári Törvénykönyv előírja, sem a birtoklás, sem a rendelkezés jogát nem gyakorolhatja a tulajdonos mások, így különösen a szomszédok szükségtelen zavarásával, vagy jogaik gyakorlásának veszélyeztetésével.

Betartjuk-e?

A 2003-ban megalkotott új jogszabály a hatlakásosnál nagyobb társasházaknál kötelezővé tette az együttélés szabályait rögzítő házirend és szervezeti működési szabályzat (szmsz) megalkotását. A dokumentumokat a törvény hatályba lépésekor - 2004 januárjában - már bejegyzett társasházaknak 2005 január elsejéig kellett megalkotniuk, illetve átalakítaniuk. Az szmsz egyik lényeges része a házirend. De mindemellett meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, helyiség használatának, hasznosításának szabályait. A közösköltség viselésére és költséghátralékok megfizetésére, a felújítási alap létrehozására, képzésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések is megtalálhatók benne.

Magyarországon a lakóközösségek éveken át tehetetlenek voltak a botrányt kavaró tulajdonos- és bérlőtársakkal szemben. A társasházakban örök problémának számít, hogy mit tehetnek a lakók, ha a szomszéd este tíz után is gondoskodik arról, hogy a többi lakó se tudjon pihenni. (A házirendek többsége este tíztől már semmilyen zajos tevékenységet nem engedélyez.)

Azt, hogy mi minősül nagyobb, s mások számára zavaró zajhatásnak, mindig az adott tevékenység szerint, és az adott napszaknak megfelelően kell értékelni. S mindezeket természetesen tartalmaznia kell a házirendnek, amely ez év január elsejétől minden hat lakásosnál nagyobb társasházban kötelező.  "Nálunk,  ha jól emlékszem, az van a házirendben, hogy hétköznap kilenc óra után se fúrás, se centrifuga, se buli” – írja a házirenddel kapcsolatos véleményeknek teret adó hvg.hu-s topic egyik látogatója.

Amióta a szabálysértési kódexből 1999-ben törölték a garázdaságnak nevezett kihágást, a rendőrök csak közterületeken és nyilvános helyeken intézkedhettek a rendzavarókkal szemben. Ez változott meg a január 27-én életbe lépett új módosítással. Horváth Csaba szocialista képviselő kezdeményezésére ugyanis az Országgyűlés óriási többséggel szabálysértéssé nyilvánította a garázdaság enyhébb eseteit. Bárkit felelősségre lehet vonni, "aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alakalmas arra, hogy másokban megbontránkozást vagy riadalmat keltsen." A jogszabálymódosítás szerint akár 150 ezer forint pénzbírsággal, végső esetben pedig hatvannapos elzárással büntethető, aki szomszédai nyugalmát megzavarja. 

A rendőrök most már nemcsak a társasházak közös használatban álló részein léphetnek fel a hangoskodókkal szemben, akár egy a lakáson belül zajló családi perpetvarhoz, vagy akár bulizáshoz is ki lehet őket hívni, ők pedig kötelesek kijönni. A rendőrségtől megtudtuk: vannak olyan kerületek, ahol az éjszakai munkájuk akár hatvan százalékát is azzal töltik, hogy kivonulnak a hangos szomszédokhoz. Az esetek többségénél először csak figyelmeztetik az éjjeli hangoskodót, és csak akkor kezdeményezik a szabálysértési eljárást vagy az előállítást, ha újra ki kell vonulniuk ugyanarra a címre.

"Mindenesetre nem sok foganatja van az új szabálynak. Én az életbe lépése óta már több olyan, többszáz fős házibuliban voltam, amit pesti bérházban tartottak. El lehet képzelni: lakásból hömpölygő emberhegyek a folyósón, vizeletbűz a lépcsőházban. És csak egyetlen buliban jöttek ki a rendőrök, távozásuk után pedig ott is folytatódott minden úgy, mint előtte" - érzékelteti az új csendrendelet betartását/be nem tartását a hvg.hu fórumlátogatója.

Nem ritkák a hangos házibulik sem. Este tíz után nem hangoskodunk?

Mindenesetre a házirend betartása csak akkor lehetséges, ha mindenki érdekelt abban. "Bár ma olyanról, hogy normális lakóközösség nem nagyon beszélhetünk, azért általában a jószomszédi viszony fenntartásával is lehet hangoskodni este, ha előre szól az ember.  A vasárnap reggeli fúrás egyébként nekem is az idegeimre megy, de megértem, mert biztos nekem is lesz hasonló ügyem" - írja az egyik jószomszédi viszonyról vitázó fórumozó.

"A jószomszédi viszony kétoldalú, az a lényege, hogy kölcsönösen figyelembe veszik egymás érdekeit, tekintettel vannak a másikra, nem pedig az, hogy az egyiknek mindent szabad, a másik pedig mindent tűr. Ha az egyik félből hiányzik a kompromisszumkészség, megette a fene az egészet" - reagál egy másik fórumlátogató.
 
"Sok esetben a lakók jóindulatán múlik hogy betartják-e a házirendet vagy sem" - mondta a hvg.hu-nak Losonczi Zsolt Balázs, aki a III. ker. és a XIV. kerületben fogalkozik társasházak közös képviseleti tevékenységével és jónéhány éve tanácsadással . "Ha megkeresnek minket, eleve csak jó társasházakat vállalunk el. Abban az esetben, ha a házzal vagy a lakóközösséggel kapcsolatban súlyos gondok mutatkoznak - mint például gyakori a közösköltség-fizetés elmaradása, esetleg az egyik lakó MÉH-telepet nyitott a lakók által közösen használt udvaron, kénytelenek vagyunk nemet mondani" - avat be üzletpolitikájukba a szakember.

"Az egyik társasház lakói nemrég azzal kerestek meg, hogy napok óta nincs nyugalmuk az egyik lakásból hajnal ötkor is mindent betöltő dobolástól. Végül a 17 éves kamasz, a vadonatúj dobfelszerelés boldog tulajdonosának édesannyával sikerült megértetni, a többi lakó cseppet sem értékeli a hajnali rockkoncerteket" - meséli egyik sikerélményüket Losonczi.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Társasházunk működtetéséről című kiadványával éppen azoknak a konfliktusoknak az elkerüléséhez nyújt segítséget, amelyek forrása például egy rosszul megalkotott házirend. A cél természetesen az, hogy a lakóközösségek maguk alakítsák ki az együttélés szabályait. Így volt már arra is példa, hogy az egyik társasház házirendjében rögzítette: a házban semmilyen állatot nem lehet tartani, bárki odaköltözik kénytelen ehhez tartania magát - magyarázza Losonczi, aki bár sok igénnyel szembesült már, az amerikai példához hasonló esettel itthon még nem találkozott. Floridában ugyanis nem ritkák az olyan társasházak, amelyek házirendjükben előírják: gyerekes családokkal nem kívánnak osztozni tágabb értelemben vett lakóhelyükön. A magyar lakók ilyen szempontból toleránsabbak, a gyerekneveléssel kapcsolatos kikötésük kimerül abban, hogy a gyerek nem tartózkodhat szülői felügyelet nélkül a közösen használható területeken, például a folyosón és a kertben - fűzte hozzá.