„A tanulók legtöbbje, több mint 66 százaléka valamiféle személyi biztonságot keres, mikor a demokráciáról beszél, hiszen (...) a magánélet tiszteletben tartása úgy szerepel listájukon mint a demokráciában fontos elem” – mondta Csákó Mihály kutatásvezető, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi docense a fővárosban és négy megyében végzett felmérés elsődleges eredményeiről.

A demokráciához lényegesen kevesebben tartják elengedhetetlenül szükségesnek a többpártrendszert, az egyesülési szabadságot vagy a kisebbségi jogok érvényesülését – tette hozzá Csakó Mihály. 

A tanulók nem igazodnak el olyan kategóriák között, mint: „kormánypárt”, „ellenzéki párt”, illetve „parlamenten kívüli párt”. A fiatalok 70 százaléka tudta, hogy a Magyar Szocialista Párt kormánypárt, 66 százaléka pedig azt, hogy a Fidesz ellenzékben van – mondta Szabó Ildikó közreműködő kutató, a Tábla és Penna Társadalomkutató Műhely képviseletében

A diákok által leginkább elutasított kisebbség a cigányság. A szakiskolások kisebb arányban elutasítóak a romákkal szemben, mint a gimnazisták, vagy a szakközépiskolások – mondta el Murányi István, a kutatásban részt vevő szociológus. E mögött vélhetően a közvetlen cigány barát, osztálytárs rejtőzik - jegyezte meg. A szociológus hozzátette, hogy a román-kína-cigány kör a leginkább elutasított.

Az Iskola és társadalom című középiskolai kutatás során, tavaly október és december között Budapest, Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen hétezer diákot kérdeztek meg.