Az NRC Piackutató immár tizenkettedik alkalommal mérte fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. Legutóbb arról számoltunk be, hogy megállt a közhangulat romlása és kis mértékben optimistábbak lettek a netpolgárok. Augusztusban tovább folytatódott azonban a közhangulat „zuhanása” és a kutatás elindítása óta még sosem volt ilyen nagy a pesszimisták tábora. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés az eddigi kutatásokkal megegyező módon májusban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? A választ a mellékelt grafikon mutatja.

© hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. Az ennél alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők a vizsgált tizenkét hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre.

A 2006-os trendeket röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a választásokhoz köthető várakozásoknak köszönhetően januártól márciusig fokozatosan emelkedett a közhangulatot mérő index értéke. A választási és az azt megelőző hónapban az optimisták és pesszimisták majdnem megegyező arányban képviseltették magukat a netpolgárok között. Májusban, a megszorító intézkedésekről szóló hírek megjelenésétől kezdve romlani kezdett a közhangulat, ami júliusban egy pillanatra megtorpanni látszott. Augusztusban azonban tovább csökkent a közhangulatot mérő index értéke és az eddigi legalacsonyabb értéket vette fel: 31 pontról 25 pontra csökkent az index értéke. Az alábbi ábrán látható, hogy a 6 pontos csökkenés oka, hogy az optimisták aránya 5 százalékpontot csökkent, a pesszimistáké pedig 7 százalékpontot nőtt.

Inkább jól vagy inkább rosszul mennek a dolgok?

	Június	Július	Augusztus
Optimista Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok	21%	24%	19%
Nem tudja megítélni	7%	7%	5%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok	72%	69%	76%

Részletes szociodemográfiai elemzés eredményeképpen elmondható, hogy júliushoz hasonlóan a 18-39 év közötti vidéki nők tekinthetőek a legpesszimistábbaknak: 95 százalékuk pesszimistán áll a magyarországi dolgok alakulásához. Általánosságban elmondható, hogy a budapestiek optimistábbak a vidékieknél: száz fővárosiból 26, száz vidékiből csak 15 nyilatkozott optimistán a magyarországi dolgok alakulásáról.

Csökkenő bizalom, romló kilátások (Oldaltörés)

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete
2005. IX.	33	34
2005. X.	34	36
2005. XI.	34	38
2005. XII.	32	38
2006. I.	33	39
2006. II.	34	39
2006. III.	36	43
2006. IV.	35	40
2006. V.	34	37
2006. VI.	25	26
2006. VII.	26	34
2006. VIII.	22	23

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább negatívan ítéli meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét.

Múlt havi cikkünkben arról számoltunk be, hogy az ország állapotát tekintve az internetezők ugyan sötéten látják a jelent, mégis bizakodóak a jövőre nézve. Ez a „sosem látott” látott optimizmus egy hónap alatt szinte teljesen eltűnt, hiszen az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét kifejező indexek közötti különbség egy pontra olvadt. Az ország jövőjét illetően, a negyven évnél idősebb, budapestiek tekintenek a legnagyobb és a 30 évnél idősebb vidékiek a legkisebb várakozással a jövőbe.

Augusztusban az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét kifejező index értéke az addigi legalacsonyabb értékeket vette fel: az előbbi 22 ponton, az utóbbi 23 ponton áll. Az indexek csökkenése mögött az van, hogy az internetezők az összes vizsgált dimenzió szerint egyaránt romlásra számítanak, különösen a gazdaság, a nemzetközi megítélés és demokrácia működésének jelene és jövője aggasztja őket.

Az elmúlt hónapban az internetezők úgy ítélték meg, hogy Magyarország nemzetközi megítélése és gazdasága között összefüggés van. Más szavakkal, véleményük szerint az ország nemzetközi megítélése jelentős mértékben függ az ország gazdasági állapotától. Ennek megfelelően közel azonos mértékben, jelentősen romlott az ország jelenlegi és jövőbeli megítélése a gazdaság és a nemzetközi megítélés szemszögéből.

Márciusban a netpolgárok 55 százaléka, augusztusban már csak 12 százaléka bízott az életszínvonal növekedésében. A foglalkoztatottság javulásában bízók aránya márciusról júliusra 50 százalékról 15 százalékra eset vissza. Azért használjuk viszonyításként márciust, mert ebben a hónapban volt a legmagasabb a közhangulatot mérő index értéke.

	Pozitív változás várók aránya
	Március	Július	Augusztus
Foglalkoztatottság	50%	18%	15%
Életszínvonal	55%	20%	12%

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete
2005. IX.	56	61
2005. X.	53	58
2005. XI.	55	60
2005. XII.	53	56
2006. I.	55	61
2006. II.	54	59
2006. III.	54	60
2006. IV.	52	57
2006. V.	53	57
2006. VI.	52	52
2006. VII.	52	52
2006. VIII.	50	51

A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató indexek értéke lényegében régóta nem változott, a netpolgárok jövőbeli helyzetét kifejező index viszont a választásokat megelőző hónap óta 9 pontot csökkent. Mindez azt jelenti, hogy az internetezők egyre kevésbé bíznak helyzetük javulásában, igaz azt sem gondolják, hogy helyzetük romlani fog.

Lakóhelytől és életkortól függetlenül a legfeljebb 8 általánossal és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező nők látják jelenlegi helyzetüket a legsötétebben: ez a csoport 37-es értékkel jellemezhető. Lakóhelytől és nemtől függetlenül a 18-39 éves diplomások tekinthetők a legelégedettebbnek: csoportjuk 56-as értékkel jellemezhető.

Az internetezők tízes skálán értékeltek 11 hazai és 3 nemzetközi szervezetet, intézményt aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Általánosságban elmondható, hogy augusztusban az egyházak és a bíróságok kivételével kis mértékben csökkent az intézményekbe vetett bizalom.

A kormány népszerűsége a választási kampányban januártól márciusig fokozatosan 3,7 pontról 4,5 pontig emelkedett. Az új kormányba vetett bizalom azonban megalakulása óta fokozatosan csökken, augusztusban újabb 0,4 pontot.

A kormányhoz hasonlóan a politikai pártok presztízse is a választási időszak végén tetőzött, ezt követően fokozatosan csökkent, és már majdnem elérte a januári mélypontot. Kíváncsian várjuk, hogy az önkormányzati választási kampány következtében hogyan változik a beléjük vetett bizalom.

Januárban a köztársasági elnök presztízse még az egyik legmagasabb volt (6,3), azonban márciusban megítélése jelentős mértékben romlott, azonban ekkor még így is a második legnagyobb presztízzsel rendelkező hazai „intézménynek” számított. A köztársasági elnök akkori népszerűségvesztése egyértelműen visszavezethető a március 15.-i állami kitüntetésekkor történi protokolláris afférra. Az internetezők hasonlóan a teljes lakossághoz kedvezőtlenül ítélték meg a köztársasági elnök az állami kitüntetések átadáskor tanúsított viselkedését. A köztársasági elnök presztízse a választási időszakban némileg erősödött, majd a nyárral ismét romlani kezdett.

	Július	Augusztus	Változás júliushoz képest
Alkotmánybíróság	6,3	6,0	le
ENSZ	5,8	5,7	le
Európai Unió (EU)	5,8	5,5	le
Ombudsmanok	5,8	5,5	le
Köztársasági elnök	5,5	5,3	le
Bíróságok	5	5,2	fel
Civil szervezetek	5,2	5,1	le
NATO	5,3	5,0	le
Rendőrség	5,2	4,9	le
Önkormányzatok	4,6	4,3	le
Egyházak	4	4,2	fel
Parlament	3,6	3,4	le
Kormány	3,6	3,2	le
Politikai pártok	2,7	2,7	le

 

Az NRC Piackutató minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változók úgy lettek kialakítva, hogy makro és mikro szintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, és lényege a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

A társadalmi szolidaritást mérő index értéke a múlt havival megegyezően 78 pont. A 12 hónapos kutatássorozat alatt, a társadalmi szolidaritás szinte végig változatlan maradt. Csupán egyszer, májusban mozdult el szignifikánsan negatív irányban, amikor a választásokat megelőző, illetve rövid ideig követő felhőtlen optimizmusnak, a megszorító intézkedések bejelentésével végeszakadt.

A felmérést az NRC 2006. augusztus 22. és 2006. augusztus 30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.