Herbály Imre MSZP-s országgyűlési képviselő szerint az ügy 2001-2002 fordulójára, az Orbán-kormány idejére vezethető vissza. Ekkor ugyanis 12 állami gazdaságot, úgy adtak el rendkívül alacsony áron, hogy a szerződésekben a piaci árnál lényegesen kisebb haszonbérleti díjat állapítottak meg.

Aztán a Medgyessy-kormány is értékesített 10 agrártársaságot, igaz, az előző 12-nél drágábban, és a haszonbérleti díjat is magasabban állapította meg – emlékezik Herbály.

„Az új tulajdonosok zokon vették az árkülönbséget és a privatizációs, valamint a haszonbérleti szerződések megváltoztatására eljárást kezdeményeztek, a GVH-nál” – magyarázta a szocialista képviselő.

Az agrárpolitikai feszültség oka azonban Herbály szerint nem ez. Nemrégiben szocialista képviselők önálló indítványt nyújtottak be a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására. A javaslat a nem üzemi állattartó telepek takarmánytermesztési lehetőségeit és a földforgalom gyorsulását kívánja elősegíteni. Eszerint a törvény elfogadása után a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok tagjai és tulajdonosai egyaránt vásárolhatnak földet a Nemzeti Földalapból. Herbály mindenkit igyekszik ugyanakkor megnyugtatni: ezután sem változik meg az, hogy csak magyar állampolgárságú személy vásárolhat földet.

„Minden más jellegű információ hátterében az áll, hogy egyesek nem ismerik a földtörvényt és az NFA törvényi előírásait”– érvel a szocialista képviselő, aki magabiztosan állítja, hatalmas összefüggő földbirtokok kiépítésére senkinek sem lesz lehetősége, mert a művelhető területek nagyságának felső határa gazdálkodónként maximum 300 hektár marad.

A Fidesz parlamenti frakciójában is helyet foglaló Magosz üdvözli a versenyhivatal vizsgálatát, de nem ezt tekinti az NFA-s földek ügyében a legkritikusabbnak, hanem azt, hogy a parlamenti többség lehetővé kívánja tenni a gazdasági társaságoknak a földvásárlást. „Az elrontott privatizáció miatt ma egy átlagos gazdának 8-10 helyen van földje, ami az egyéb kellemetlenségeken túl, fölöttébb gazdaságtalan megoldás. Az állami földeket viszont a kormány csak egyben értékesíti, de a legtöbb gazdának erre nem telik” – háborog Obreczán Ferenc. A Magosz főtitkára szerint a kormány birtokegyesítés helyett nagyvállalatok földhöz juttatására használja a Nemzeti Földalapot.

„A Nemzeti Földalapot direkt arra hozták létre, hogy a szétszabdalt birtokrendszert egységesítsék, ám a jelen feltételek közt ez tőkehiány miatt nem működik. Következésképp a tervezett törvénymódosításnak köszönhetően így olyan zrt-ké és holdingoké lesz a magyar termőföld, amelyek jövedelmük jelentős részét nem a mezőgazdaságból szerzik, és részvényeseik többsége talán nem is magyar állampolgár. Ők a haszonmaximalizálásért monokultúrában egy-két növényt termesztenek, és könnyen meghajlanak a génmódosított fajták előtt. Addig használják a földet, amíg annak tápanyag tartalmát teljesen ki nem merítik” – érvelt a magángazdaságok mellett az agrár érdekvédelmi szervezet főtitkára. Obreczán nem tartja túldimenzionált víziónak, hogy a gazdasági társaságok földvásárlási lehetőségét segítő törvénymódosítás hosszútávon a dél-amerikai típusú latifundiumrendszer kialakulásához vezet, amelyben egy igazán gazdag emberre, nábobra jut millió „koldus”.

Sipos A.