Rajnai Árpád tájékoztatása szerint jövőre a felnőtt horgászok részére az úgynevezett általános balatoni horgászengedély egész évre 40 ezer forintba kerül, a partmenti kettes jegy 24 ezer, a partmenti egyes jegy pedig 13 ezer forint lesz. Hozzátette: a hatvan év feletti pecások kedvezményt kapnak, nekik az említett kategóriák szerint 32, 19 és 10 ezer forintot kell fizetniük. Olcsóbban horgászhatnak a gyermekkorúak is (14 éves korig), ők 16 ezer, 9600 és 5200 forintot fizetnek majd a balatoni horgászjegyért a jövő évre. 

A fórumon Speciár András, az MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézetének csoportvezető kutatója elmondta: a Balatonban 31 halfaj él, legnagyobb tömegben keszeg, küsz, busa és garda. A tudományos kutató rámutatott: valójában nem is lehet tudni pontosan, hogy mennyi hal van a Balatonban. A kutatók szerint a tó haltartó képessége 17 ezer tonnányi haltömegre tehető, s a becslések szerint körülbelül 11 ezer tonna hal lehet a tóban - tette hozzá. 

Speciár András rámutatott: ha a rendkívül nagy tömegű busaállományt csökkenteni lehetne, akkor több táplálék (zooplankton) jutna más halfajoknak, s gyarapodhatna az állomány. Hangsúlyozta azt is, hogy a tó vízminőségének szembetűnő javulása - a '90-es évek közepétől kezdődően - a halállomány csökkenését hozta, ugyanis ezáltal drasztikusan megfogyatkozott a planktonok és az árvaszúnyog-lárvák mennyisége, s így erősen romlott például a dévérkeszegek táplálkozási lehetősége. Ennek következtében a '80-as és a '90-es években a Balatonban még nagy tömegben előforduló keszegállomány mára erősen leapadt és alig növekszik - tette hozzá. 

Ezáltal lényegesen kevesebb táplálékhoz jutnak a ragadozóhalak is, így például a Balaton legnemesebb és legkedveltebb hala a süllő - vélekedett a kutató. Pozitívumot csak az angolnaállomány csökkenése jelent - tette hozzá. 

Ilyen jó vízminőségnél, ami természetesen örvendetes, soha nem lesz annyi hal a Balatonban, mint volt két-három évtizeddel ezelőtt - mondta a kutató. Rámutatott: a tó keleti (siófoki) medencéjében lényegesen kevesebb a hal, mint a nyugati (keszthelyi) medencében, utóbbiban ugyanis mindig gyengébb a víz minősége. 

A tiszta, kevésbé algás víz ugyanakkor nagyon kedvezően hatott a sügérállomány elszaporodására - jegyezte meg a halbiológus szakember. Speciár András utalt arra is, hogy az ismét magas vízállás pedig a csuka szaporodásának kedvezett különösen, szerinte annyi csukaivadék az elmúlt húsz évben nem volt, mint idén.

Fűrész György, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) képviselője két elgondolkodtató adatra hívta fel a figyelmet: az Európai Unió tagországaiban a horgászok a szenvedélyükre összesen mintegy 10 milliárd eurót költenek évente, a magyar pecások pedig évi 30-40 millió forintot fordítanak a hobbijukra. Megjegyezte: a Balatonon a Veszprém megyében élők horgásznak legtöbben, ám szerinte roppant érdekes adat az, hogy őket nem a másik két balatoni megyében élők - a somogyiak és zalaiak - követik, hanem a budapestiek és a Győr-Moson-Sopron megyeiek következnek a sorban. A MOHOSZ képviselője szerint évente mintegy 40-45 ezren váltanak horgászjegyet a Balatonra.