A jelentés nem szakmai érveket, hanem „lózungokat” sorakoztat fel – írja Gergényi Péter a jelentésre küldött, pontokba szedett válaszában. A Budapesti Rendőrfőkapitány azt állítja, hogy a tényfeltáró bizottság egy előre felállított hipotézist akart igazolni. Levele végén a bizottság vezetőjét Ignácz Istvánt, Pest megyei rendőrfőkapitányt egy hvg.hu-s cikkre hivatkozva azzal vádolja, hogy a helyére a pályázik. (Az inkriminált idézetet egyébként Ignácz kérésére a hvg.hu azóta törölte a cikkből.)

© Stiller Ákos

A demonstráció feloszlatására nem volt jogi eszköz, mert az nem a gyülekezési törvény hatálya alá esett, hanem a választási törvény szerint kellett kezelni, vagyis Gergényi álláspontja szerint „spontán módon kialakult választási gyűlés” volt, így feloszlatni nem volt módja a rendőrségnek. A vizsgálóbizottság válaszában a tömeg által skandált jelszavakra hivatkozva állítja, hogy egyértelműen a gyülekezési törvény hatálya alá esett a tömeggyűlés, így feloszlatható lett volna. Nem voltak a helyszínen jelöltek, nem hangzott el program és politikusi felszólalások, az őszödi beszéd okán gyűltek össze a jelenlévők – érvel a bizottság.

Gergényi levelében többször nehezményezi, hogy a vizsgálat adminisztratív rendelkezéseket kér számon, míg a rendőrfőkapitány szerint ez egy váratlan esemény volt, többször írja, hogy „jóstehetség” kellett volna annak teljesítéséhez, amit számon kér a rendőrségen a bizottság. „Hét helyszínen történtek az események és, ha elemeztünk és rendszabályokat dolgoztunk volna ki enyhén szólva lemaradtunk volna magukról az eseményekről” – írja Gergényi. Gergényi utal Szabadfi Árpádnak, az országos főkapitány helyettesének felelősségére is, amikor megjegyzi, hogy a dandártábornok végig a helyszínen tartózkodott, és a külföldön tartózkodó Bene László hatáskörében járt el.

A vizsgálóbizottság jelentésében felrója, hogy a Parlamentnél lévő egységeket miért nem rendelték át a Szabadság térre. Gergényi válaszában arra hivatkozik, hogy a kialakult helyzetben a Parlament védelmét nem merték gyengíteni.

A jelentés szerint a székházból távozókat igazoltatni kellett volna, de ez nem történt meg. A válasz szerint azért, mert az elsődleges cél az oszlatás volt. Azt is hiányolták a bizottság tagjai, hogy az egységek elszakadtak egymástól. Gergényi válaszában úgy fogalmaz, hogy a jelentés készítői megfeledkeznek a megvadult tüntetőkről. Azt is leírja, hogy nem volt tudomása arról, hogy a baranyai egységekben néhany embernek nem volt sisakja és pajzsa.

© AP

„A rendőrség által soha nem tapasztalt háborús helyzetnek” nevezi Gergényi az MTV-székház előtt kialakult eseményeket, illetve a gránátlövők és a gumilövedékek hiányát is a történések váratlanságával magyarázza. A bizottság a Gergényi-levélre íródott válaszában úgy reagál erre: a helyzet kialakulásakor mód lett volna a szükséges eszközök helyszínre szállítására.

A BRFK vezetője szerint nem helytálló a bizottsági megállapítás, hogy nem volt megfelelő a műveleti terv: az tartalmazta a csapatszolgálati szabályzat által előírtakat. A bizottság viszontválaszában 16 pontban sorolja fel, hogy a műveleti terv mennyiben tér el a szabályzat által meghatározottól.

A BRFK vezetője és a bizottság nem ért egyet abban, hogy késve rendeltek el riadót a BRFK állományának. Gergényi szerint a jelentés nem ad választ arra, a bizottság szerint mikor kellett volna elrendelni a riadót.

Gergényi szerint valóban nem volt gázálarc a rendőröknél - amit a bizottság hiányolt -, de az ha lett volna is, nem nyújtott volna védelmet a füst ellen, "másrészt a szelence gáz elleni hatásos védelme is rövid". A viszontválasz szerint azonban a gázálarc háromórás védelmet biztosított volna a könnygáz ellen.

Az irányítás szakszerűtlenségére vonatkozó megállapítást szubjektívnek tartja a rendőrfőkapitány, és hozzáteszi, hogy európai kollégáitól érdeklődve megtudta, hogy szerintük teljesen reális megoldást választottak szeptember 18-án, az MTV-székház előtt.

Az Ignácz vezette vizsgálóbizottság válaszában visszautasítja az elfogultságára vonatkozó állításokat visszautasítja. Álláspontjuk szerint a 17-én kezdődő események alakulását nem lehet váratlannak nevezni. Reagálásukban azt is írják, hogy Gergényi Péter nem volt együttműködő a vizsgálat alatt és nem emlékezett egyes részletekre. Hiányolják, hogy BRFK nem végzett bűnügyi hírszerző, felderítő munkát, illetve a fővárosi parancsnokság nem rendelt a Szabadság térre olyan rendőrségi vezetőt, aki megfelelően koordinálta volna az egységeket.