Egy héttel az események után sem lehet pontosan tudni, múlt kedden miként vesztette életét a szolnoki gyakorlótéren Kiss Róbert őrnagy, a honvédség egyik legtapasztaltabb tűzszerésze, s aznap miért repült levegőbe a siroki lőszergyár egyik épülete. Az eddigi vizsgálatok szerint az már majdnem biztos, hogy az őrnagy kezében egy 152 milliméteres ágyútarack repeszgránátja robbant fel, olyan súlyos hasi és mellkasi sérüléseket okozva, hogy nem lehetett megmenteni az életét. Két, valamivel távolabb álló, tiszthelyettesi állományú társa súlyos, egyikük talán maradandó fogyatékossággal is járó sérüléseket szenvedett.

Tűzszerészek a szolnoki robbanás után. © MTI/H. Szabó Sándor

A tűzszerészek leendő békefenntartókat készítettek volna fel aknamentesítésre egy nemzetközi tanfolyam keretében. Nem hivatalos információk szerint éppen az "akadálypályát" készítették elő: azokat az imitált pokolgépeket telepítették, amelyeket a tanfolyam hallgatóinak fel kellett volna fedezniük. A tragédia után tartott honvédségi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint ehhez csak gyutacsokat és gyújtózsinórt vételeztek, más robbanóeszközt nem. Elképzelhető viszont, hogy a békefenntartók "életszerű" felkészítése érdekében olyan nagy hatású, távirányítású robbanóeszközt akartak a kiképzők imitálni, amilyet például Irakban előszeretettel alkalmaznak a nemzetközi erőket támadók. Csakhogy az éles lőszereket a magyar honvédségnél jól láthatóan megkülönböztetik a hatástalanítottaktól, ráadásul a robbanóanyagot tartalmazó lövedék több kilogrammal nehezebb is annál, amelyből eltávolították a töltetet. Elméletileg elképzelhető, hogy az őrnagy kezében éles tüzérségi gránát volt, de valószínűbbnek tűnik, hogy egy hatástalanított lövedékben maradt tévedésből némi robbanóanyag. Az, ha a rendszeresített töltetnél kisebb erővel is, de szét tudta vetni a lövedéket.

A Honvédelmi Minisztérium arról a tragédia utáni napokban nem adott tájékoztatást, hogy a hasonló ágyútaracklőszereket hová küldték hatástalanításra, ezen a héten pedig már azzal utasították el az érdeklődőket, hogy további információkat csak a nyomozást irányító katonai ügyészség adhat. A katonaság és a rendvédelmi szervezetek "lejárt szavatosságú" lőszereit három nagyobb üzemben, Hajdúhadházon, Pusztavacson és Sirokon szokták szétszerelni. Éppen a szolnoki tragédia napján Sirokon is nagy erejű robbanás történt - a hadiipari üzem több mint fél évszázados fennállása során az első, ismertté vált jelentős baleset -, ahol személyi sérülés ugyan nem volt, de nagy mennyiségű, szétszerelésre váró lövedék repült a levegőbe. Itt géppuskalőszereket, valamint úgynevezett RPG páncéltörő rakétákat tároltak. A raktárban túlórában dolgozó öt személy még időben ki tudott menekülni, a településektől elzárt völgyben fekvő, hajdan titkos üzemet - amely a privatizáció során Csányi Sándor bankvezér közvetett érdekeltségi körébe került (HVG, 2004. július 31.) - pedig úgy telepítették, hogy a környékbeli lakosságot egy nagyobb detonáció se veszélyeztesse.

Az összeomlott siroki üzem. © MTI/Tréba Ákos

A két esemény időbeli egybeesése - néhány órával a szolnoki tragédia után robbant a siroki raktár - önmagában is elgondolkodtató lenne. De a társai által különlegesen elővigyázatosnak tartott, tapasztalt, magas szakmai minősítésű Kiss őrnagy halálát még különösebbé teheti, hogy szakértői szerepet vállalt a két évvel ezelőtti, törökbálinti robbanással kapcsolatos perben. A Pyro-Technic Tűzijáték Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. törökbálinti telephelyén ugyanis három ember életét kioltó robbanás történt (HVG, 2004. augusztus 14.), amiért a vádirat szerint a 77 kilogramm fekete lőport szabálytalanul tároló cég vezetői a felelősek. Ezt a verziót támasztja alá egy igazságügyi szakértői vélemény is, csakhogy a vádlottak Kiss Róberttől is véleményt kértek. Mint Szekér Gyula ügyvéd a HVG-nek elmondta: a tűzszerész őrnagy szakvéleményében éppen azt szögezte le, a robbanási krátert a viszonylag kis hatóerejű fekete lőpor, a tűzijátékokhoz használatos hagyományos puskapor aligha hozhatta létre. Ténylegesen valamilyen sokkal nagyobb hatású, úgynevezett brizáns robbanóanyag, valószínűleg TNT és hexogén vetette szét a helyenként 60 centiméteres falvastagságú vasbeton épületet.

Az őrnagy ennek igazolására egy elsőre meglehetősen bizarrnak tűnő kísérletet is végzett idén tavasszal, ellenőrzött körülmények közt, egy bányában raklapra helyezett sertéstetem alatt robbantott fekete lőport, majd brizáns robbanóanyagot. Nem hivatalos információk szerint az utóbbi anyag az állat testét ahhoz hasonlóan darabokra tépte, mint ahogy a törökbálinti áldozatok egyikével végzett a detonáció, míg a fekete lőpor csak néhány méterrel távolabbra vetette és összeégette a disznót. A kísérletről készült videofelvétel a védelem fontos bizonyítéka lehet, hiszen a vádlottak kezdettől azt állítják, ismeretlenek csempészték be a robbanóanyagot Törökbálintra. Szerintük azért okozták a tragédiát, hogy a szórakoztató tűzijátékok piacán domináns helyzetű céget - ők rendezték az 1998-as és az 1999-es augusztus 20-ai, majd a 2001. szilveszteri budapesti tűzijátékot - a versenytársak érdekében lehetetlenné tegyék.

FAHIDI GERGELY