Tetszett a cikk?

Mi a közös egy gabonatároló silóban, egy bevásárlóközpontban, egy telefonpóznában, egy intarziás faberakásban és egy antennában? Látszólag semmi, egyébként meg csak annyi, hogy mindegyikkel a kultúrát is támogatjuk. Az említett termékek után ugyanis kulturális járulékot kell fizetni. De mi is az a kulturális járulék és mekkora adókockázatot jelent?

Egy jó elképzelésnek tűnt: giccs adóként indult, majd „luxusadó“ is volt, azután vált kulturális járulékká 1993-ban, és a célja a művészet támogatása volt. Eredetileg a pornó- és erőszak tartalmú videojátékok, filmek valamint egyéb nem zsűrizett használati tárgyak adójaként vezették be, hogy a divattrendek által okozott piaci egyenlőtlenségeket korrigálva, továbbra is ösztönözzék a műalkotások születését.

Az elmúlt évek alatt azonban szépen gyarapodott a járulékköteles termékek és szolgáltatások köre. A művészet támogatása címén kirótt járulékfizetési kötelezettség a legkülönfélébb dolgokra terjedt ki, olyanokra is, amelyekre a járulék elnevezése alapján nem is gondolnánk.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tájékoztatása szerint a termékpaletta bővülésével szemben a kötelezetti kör – számosságát tekintve – már évek óta nem változott. Tavaly közel hétezren fizettek kulturális járulékot, amelyből a költségvetésnek 8,2 milliárd forint bevétele származott.

Teljes cikk itt olvasható!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!