A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy a magyar politikában szükség lenne újabb pártokra, és 22 százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy a következő választáson egy újonnan alakult pártra szavazzon, közöttük jelentős az értelmiségiek aránya. Azt azonban, hogy milyen ideológiát képviselő pártra szavazna a legszívesebben, negyven százalékuk nem tudta megmondani - adta hírül a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet.
 
Az esetleges új pártok leginkább a már létezők szavazóit "csábíthatják el": az új szociáldemokrata párt potenciális támogatói (a teljes népesség 6 százaléka) a kormánypárti, az új jobbközép párt lehetséges hívei (5 százalék) a jelenlegi ellenzéki szavazók körében fordulnak elő az átlagot meghaladó arányban.
 
Az új politikai formációk iránti alacsony érdeklődést magyarázza, hogy a kelet-közép európai országok polgárai közül a magyarok kötődnek leginkább a pártokhoz, sok esetben még a nyugat-európai szavazókat is megelőzik a párthűség terén a 2004-es európai, és a 2006-os magyar adatok alapján - állította a közvélemény-kutató intézet.
 
A felmérést a Medián 2007. november 9-e és 13-a között készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság véleményét településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerint.