Magyar segély megy Grúziába

 
Módosultak a korábbi tervek, átalakították a segély összetételét: most elsősorban sátrakra, takarókra van szükség, amelyek a menekültek ellátásához kellenek. Emellett Magyarország továbbra is szeretne részt vállalni az újjáépítésben - mondta Göncz Kinga az MTI-nek adott nyilatkozatában. A háború sújtotta területek megsegítésére harmincmillió forintot szán Magyarország - tette hozzá.
 
A külügyminiszter azt is kiemelte: egyértelmű, hogy Magyarország részt vesz a szeptemberre tervezett rendkívüli EU-csúcson. A tanácskozáson nyilvánvalóan szó lesz arról, hogy a felek betartják-e a tűzszüneti megállapodásban foglaltakat, az oroszok valóban kivonulnak-e a grúz területekről - fűzte hozzá.
 
A megbeszélésen a miniszterelnök mellett a külügyminiszter képviseli majd Magyarországot.
 
Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Grúzia szuverenitását, területi épségét tiszteletben kell tartani. A demokratikusan választott grúz kormány legitimitását nem lehet megkérdőjelezni - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

A francia elnöki hivatal vasárnap jelentette be, hogy Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfője úgy döntött: rendkívüli EU-csúcsértekezletet hív össze szeptember elsejére Brüsszelbe a grúziai válsággal kapcsolatban.
 
Nicolas Sarkozy közvetített az EU nevében a felek között az orosz-grúz konfliktusban, és létre is jött az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás. A hatpontos egyezség előirányozza az orosz csapatok visszavonását a konfliktus előtti pozícióikba.
 
Az oroszok vissza is vonták harckocsizó alakulataikat, tüzérségüket és gépkocsizó lövészalakulataik zömét grúziai előretolt állásaikból. Orosz katonák még mindig ellenőrzőpontokat tartanak fenn Poti grúz kikötőváros környékén és ellenőrzőpontokat hoztak létre a mostani konfliktus góca, Dél-Oszétia körül is, a grúz területen. A nyugati országok emiatt élesen bírálják Oroszországot.