A petíció címzettje eredetileg Konstantin Zhgenti budapesti grúz nagykövet volt, őt azonban éppen a megmozdulás kezdetének időpontjára, délután ötre berendelték a Külügyminisztériumba. Több fölvonuló annak a véleményének adott hangot, hogy kifejezetten azért rendelték be éppen ekkorra, hogy ne tudja átvenni a petíciót.

© Szegő Péter

„A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Női Tagozata nevében őszinte együttérzéssel jöttünk Önökhöz, átérezve azt a nyomasztó és nehéz helyzetet, melyben független országuk, jogszerűen megválasztott kormányuk már hónapok óta küzd szabadságáért, léte biztonságáért. Fölszólalásunkat a nyílt politikai állásfoglalás mellett sajátos, női látásmód is ösztönözte. A női lélek különösen érzékeny a nagypolitika hatalmi törekvései árnyékában meghúzódó katonai agressziók legkiszolgáltatottabb áldozatainak szenvedései iránt. Ők a gyermekek, a lányok, asszonyok. Az erőszak, a […] háború […] kihúzza a talajt ártatlan családok fizikai léte, testi és lelki biztonsága alól. […] A háború fegyverei nemcsak a falakat, a fizikai létesítményeket pusztítják: agressziója nagy valószínűséggel támadja és megalázza a nők testi-lelki méltóságát. […] Csak szabad országban nevelhetünk szabadon, felelősen gondolkodó nemzedéket. […] Igazán jó anya az, aki képes más gyermekét is szeretni. […] Egy földrésznyi távolság sem feledteti velünk más ország fájdalmát. Ezért állunk női testvéreink, a grúz lányok, asszonyok mellé szeptember 24-én, a tradicionálisan grúz kezdeményezésű fehér kendő napján, a rend, a béke és megbékélés érdekében” – áll a petícióban.

Válaszában a nagykövetné az összes grúz nő és lány nevében köszönetet mondott a megjelenteknek és reményének adott hangot, hogy „nemsokára békében tudunk beszélgetni egymással”, majd „minden magyar nőnek boldogságot, egészséget és termékenységet” kívánt.

A hvg.hu a petíció fölolvasóját, Rónaszékiné Keresztes Monikát, a VII. kerület 9. választókerületi Fidesz-elnökét arról kérdezte, miért nem többpárti, akár a hagyományos árkokon átívelő összefogással szervezték szolidaritási fölvonulásukat, különös tekintettel arra, hogy az SZDSZ álláspontja Grúzia kérdésében megegyezik a Fideszével. „Én úgy tudom, hogy amikor a háború elkezdődött, az SZDSZ-esek akkor tüntettek itt. Azért nem szóltunk most nekik, mert ők a saját rendezvényüket már megtartották, így nem tartottuk fontosnak a hivatalos kapcsolatfölvételt. De mindenkit vártunk ide, pártállástól függetlenül” – felelt Rónaszékiné. Arra, hogy a Grúziával való szolidaritás mennyiben női téma, úgy válaszolt: „Annyiban női téma, amennyiben sajátos megérzéssel, lélekkel föl tudjuk hívni a figyelmet arra, ami a nagypolitika árnyékában esetleg elsikkadhat. A család védelme, a béke, a gyerekek biztonsága nem ismer határokat.” Az egy év múlva várhatóan ismét megrendezendő grúz szolidaritási napon reményei szerint többen lesznek, mint most voltak, válaszolt a választókerületi elnöknő a hvg.hu kérdésére, hogy nem kevesli-e a megjelent huszonöt főt.

Szegő Péter