A kistérségi tanévnyitó konferencián - amelyet a Kazincbarcika és vonzáskörzete kistérségi társulás rendezett -, a helyi Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében telt ház előtt beszélt az államtitkár az oktatás jelenlegi helyzetéről, az elmúlt évek történéseiről és a jövő terveiről.

Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: új irányt kell szabni az oktatásban. Az államtitkár az oktatásban történteket áttekintve utalt arra, hogy még a '80-as években is csodálkozva tapasztalták a külföldi delegációk a magyar iskolákban a gyerekek fegyelmezettségét és tudását. Mi az oka a megtorpanásnak? - tette fel a kérdést az államtitkár.

A magyar pedagógiai kultúrát a normatív pedagógia jellemezte, ez, ha úgy teszik, egy nevelési alapelv, leegyszerűsítve nem jelent mást, mint pedagógiai folyamatot, amelyben a tanító, a tanár irányít - mondta Hoffmann. Ezt a normatív pedagógiát az elmúlt nyolc év alatt felcserélték, és meghirdették a szolgáltató iskola eszményét, ami megfordította az évszázadok óta begyakorolt módot, és itt az iskolának kell teljesítenie az elvárásokat.

A pedagógusok tucatjai, százai kínlódtak azzal, hogy nem követelhettek a tanulótól, nem osztályozhattak, mert az, úgymond, a gyereknek árt. Tudásalapú társadalmat építünk címszó alatt mutatók százai bizonyítják, hogy a nevelés és a tanulás eredményessége is romlott, ezért vissza kell állítani az iskolákban a normális értékrendet - hangsúlyozta álláspontját. Kitért arra, hogy az elmúlt időben a követelményt "állítani merészelő" tanárt meghurcolták, amin változtatni kell. Az első jogszabály-módosításokat megtették - mondta, példaként említve az osztályozás - az alsó tagozatokban - és az évismétlés lehetőségét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a módosításoknak erkölcsi üzenete, értéke van: a kötelességet teljesíteni kell. Az elmúlt nyolc évben ez megfordult, azt sugallták, nem kell kötelességtudat, akkor is lehet boldogulni: ügyeskedéssel, sumákolással.

Az államtitkár beszélt arról, hogy komoly gond van a gyerekek tanulási eredményeinek területén is. Az általános és a középiskolákban is érzik ezt a  pedagógusok, de a jelenség már megnyilvánul a felsőoktatásban is. Ennek okaként számos problémát felsorolt, kiemelve a központi tantervi szabályozás hiányát, vagyis, mint mondta, 2003-ban a nemzeti alaptantervből száműzték a tananyagot, csak a kompetenciákat írták elő, "mintha lehetne kompetenciát ismeretek nélkül fejleszteni" - tette hozzá.

A nemzeti alaptantervet fel kell tölteni minimális tartalommal, és kiegészíteni választható kerettantervekkel, amelyek iskolánként, "személyre szabottan" megadják az oktatási intézményeknek a lehetőségeket. Ezen már dolgoznak a szakemberek, zajlanak a műhelymunkák, néhány hónapon belül felkerülhet a honlapra és megvitatják - mondta. Ez nagyon nagy feladat és komoly vitákra is számít - fűzte hozzá.

Hoffmann Rózsa szólt az érettségi rendszeréről, amely szintén változtatást igényel. Értékelése szerint nagyon "leszállították" az érettségi követelményét. Ennek értékét fokozatosan - nem egyik évről a másikra -, de helyre kell állítani.

Az államtitkár előadásában a pedagógusok anyagi megbecsüléséről és helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a jó oktatási rendszer középpontja a pedagógus. Az új oktatáspolitika - amelynek célja az oktatási rendszer eredményességének jelentős és mielőbbi növelése egy meghatározott, világos, erkölcsi értékrend alapján - alapvető kötelessége a pedagógusok helyzetének javítása. Felsorolása szerint a pénzügyi lehetőségek, bár jelenleg szűkösek, hosszabb távon alakulhatnak, emellett egyszerűsítik - már egyszerűsítettek - a pályázatok és egyéb feladatok adminisztrációs kötelezettségeit, a legfontosabb pedig a pedagógusok megbecsülése, a hivatás értékének a helyreállítása a társadalomban.