1995. szeptember 1-jén a Polgári Védelem egy kormányrendelet alapján elrendelte a települések veszélyeztetettségének felmérését. Eszerint felszólították az Ajkai Alumíniumipari Kft. (az akkor még állami tulajdonban lévő MAL Zrt.) ügyvezető-vezérigazgatóját, hogy készítsen jelentést az "Ajka és Kolontár község között elterülő iszaptér jelenlegi állapotáról, az ott tárolt szennyezett vízmennyiségről, a tározó műszaki állapotáról" - írják. Az Ajkai Alumíniumipari Kft. a szakértői jelentés elkészítésével a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft.-t bízta meg. Az elkészült jelentés szerint, a most megsérült X-es vörösiszap kazetta "ajkai erőműi salak-pernyéből (mésztartalma miatt jó kötőképességű) épített (…) töltések a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft., illetve korábban a Mélyépterv mintavételei, vizsgálatai és számításai szerint biztonsággal megfelelnek a szigorú állékonysági előírásokban meghatározott feltételeknek" - fogalmaz az akkor készített hivatalos szakvélemény a közlemény szerint.

A társaság azt is közölte, hogy vizsgálatot indított annak a napokban megjelent sajtóinformációnak a kapcsán, amely szerint egy, a 80-as években végzett környezeti kutatás megállapította, hogy a X. tározó hétfőn bedőlt északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű földdarabokra bukkantak. A vállalat dolgozói és vezetői a cég privatizációjakor és később sem ismerték ezt a kutatást, sem a tartalmát - olvasható a közleményben. Mint emlékeztetnek rá: Winkler Gusztáv fizikus (a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa) a 80-as évek végén - a timföldgyár X. tározója alapozásának idején - Ajka és Mosonmagyaróvár térségében környezeti vizsgálatokat végzett. Ez megállapítja: a terület talaját javarészt a Torna patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb. Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el. Ezek a több centiméteres elmozdulások próbára tehették a tározó falát. A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. Az agyagos tömbön egy olyan jelenség jöhetett létre, amely a súrlódási tényezőt nagyon csökkentette, és ez okozhatta a katasztrófát - áll a közleményben.

A MAL Zrt. eddigi vizsgálata szerint a vállalat dolgozói nem ismerték a tanulmány tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt. Az Ajkai Timföldgyár üzletrészét megvásárló MAL Zrt. képviselői hozzáteszik: a privatizációs dokumentáció, a tenderkiírás erre vonatkozó információt nem tartalmazott, így semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptak a fennálló kockázati tényezőről. Tolnay Lajos, a MAL elnöke a Figyelőnek azt mondta: "döbbenetes lenne, ha most bennünket tennének felelőssé a katasztrófáért, miközben a létesítményt a cégünknek eladó állami szervezet a vétel során ezt a fontos információt elhallgatta előlünk. Ha tudomásunk van erről, nem használjuk az adott tározót, hanem másikat építünk helyette".

A vállalat egyúttal cáfolta azt a sajtóhírt, hogy megkeresték volna a kutatást végző Winkler Gusztáv adjunktust a tanulmánnyal kapcsolatban a megjelent sajtóhírek előtt. Azóta a cégvezetés egyeztetett Winkler Gusztávval a dokumentumról. A MAL Zrt. vizsgálatában arra is keresi a választ, hogy ki élt vissza a vállalat nevével, amikor a kivitelezési tervet kereste az adjunktusnál.