1994 és 2004 között írt munkáját Kovács Göndöcs Benedek 1882-es dolgozatával kezdi, melyben a gyulai lelkész és pusztaszeri apát azt javasolta, hogy a millenniumi ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek. Göndöcs ugyanis azt állította, ásatásai során sikerült megtalálnia az Árpád-család patrónájának szentelt bencés apátsági templom alapfalait, vagyis annak az ősi bazilikának a romjait, amely a néphagyomány szerint „azon a helyen emeltetett, ahol őseink az első magyar országgyűlést tartották". Göndöcs javaslata tíz évvel később meghallgatásra talált, és az 1893-ban kiadott millenniumi programba bekerült Pusztaszer neve is. Mindez annak ellenére történt meg, hogy - ahogy arra Kovács felhívja a figyelmet - Pusztaszer kultuszának indokolatlanságára már akkor is többen is figyelmeztettek. Ha kíváncsi részletekre, kattintson az Urbanlegends.hu blogra!
Tényleg Ópusztaszeren ülésezett az első országgyűlés?
Az Anonymus háromszáz évvel a honfoglalás után feljegyzett írásából eredő Pusztaszer-kultusz újabb fejezete nyílt meg a minap azt követően, hogy az MTI hírül adta, az új Alkotmány aláírása "az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg". Az Urbanlegends.hu ennek kapcsán felidézi Kovács Ákos Árpád-ünnep, Szent Istvánkor - Egy kultikus emlékhely genealógiája című tanulmányát.
Tóta W. Árpád: Szép vagy, liberális Magyarország!
Magyar Péter sohasem fogja kimondani, hogy a Tisza liberális párt. Van viszont egy pártja mostanra négymilliós táborral. Ezt körberajzolni csak a szabadság színeivel lehet.
Újabb tucatnyi politikust gyanúsítottak meg az önkormányzati kenőpénzbotrányban
Csoportos létszámleépítést jelentett be Balásy Gyula egyik cége
Gondok a Visual Europe Groupnál.
