Az ellenzéki politikus szerint sokan értetlenül állnak a magyar kormányt ért példátlan támadássorozat előtt, azonban az elmúlt hét hónap kormányzati lépéseit ismerve a támadásokon nincs mit csodálkozni. A Fidesz nem készült fel a gazdaság irányítására. Kapkodó intézkedései nem szolgálják a gazdaság élénkítését – vélte Kovács, aki szerint csalódtak, akik azt hitték, hogy azonnali és nagyarányú adócsökkentés lesz. Azok is csalódtak, akik azt hitték, hogy megszorítások nélkül ki lehet lábalni az országból és azok a befektetők is, akik úgy gondolták, hogy a kétharmados kormányzati többség elég lesz a gazdasági reformok beindítására.
A közvélemény-kutatások is a Fidesz népszerűségének csökkenését mutatják - közölte Kovács, hozzátéve, hogy a csökkenés nem drámai. A három nagy hitelminősítő intézet lesújtó véleménye és a forint időnkénti jelentős gyengülése viszont figyelmeztető jel - vélte. Magyarország nemzetközi megítélése kedvezőtlen – tette hozzá.
Az MSZP alelnöke úgy látja: az Orbán-kormány céltudatos lépéseket tesz az egyeduralom megteremtésére. Mint fogalmazott, a jogállamiság alapjai, a fékek és ellensúlyok meggyengültek. A Fidesz a saját embereit ültette a legfőbb nem kormányzati posztokra, például a Sándor-palotába, az Állami Számvevőszék vagy a Legfőbb Ügyészség élére. Emellett a kormányzat korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, ellehetetlenítette a Költségvetési Tanácsot, saját kénye-kedve szerint módosította az Alkotmányt és többször személyre szólóan, a saját klientúrájának kedvezve módosította a törvényeket.
Mindezen lépések a mostani vihar előzményei voltak – mondta a volt európai uniós biztos, aki szerint a dolgot súlyosbítja, hogy január 1-től fél évre Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a bírálatözönbe a nyugati liberális és baloldali sajtó, valamint politikusok mellett „egyként beszálltak” a konzervatívok is. Orbán Viktort egykori és mai diktátorokhoz hasonlítják, Magyarországról azt mondják, hogy rohamosan halad az egypártrendszer felé – figyelmeztetett. Ugyanakkor szerinte mindez a 2009-es kötcsei beszéd után „nem meglepő”.
Kovács arra is fölhívta a figyelmet, hogy sokan kemény szankciókat követelnek Magyarországgal szemben és minderre a magyar kormány szánalmasan reagál: „struccként a homokba dugja a fejét” A szocialista politikus Orbán Viktort idézte: „Eszünk ágában sincs bármiben változtatni.”
Akik azt állítják, hogy a magyar médiatörvény az európai médiatörvények alapján készült, az téved – közölte Kovács. Kissé leegyszerűsítve: semmi nincs, ami benne van a nyugati médiatörvényekben – fűzte hozzá. El fog kezdődni az öncenzúra – jósolta, hozzátéve, hogy a közszolgálati médiában már el is kezdődött.
A volt külügyminiszter szerint az Unió nem indít a magyar elnökség alatt eljárást az ország ellen, jellemzően inkább kisebbíteni próbálják majd a problémát. A magyar soros elnökség vége után azonban a magyar kormányzati lépéseknek nagyon komoly következményei lehetnek – figyelmeztetett. Hozzátette: a lisszaboni szerződést Magyarország a visszamenőleges törvénykezéssel és a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének megsértésével tételesen megsértette.
Kovács azt mondta: „a még hatályos Alkotmány kifejezetten tiltja a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló törekvést”. (2. § 3. pont – a szerk.)
Az MSZP alelnöke szerint Magyarország „fekete bárány lett”. Visszautasította azt a kormányzati állítást, hogy a médiatörvény elleni nemzetközi tiltakozást pártja szervezné. „Az Európai Unióban a demokratikus értékek melletti kiállást nem kell szervezni, az magától megy” – mondta. A Magyar Szocialista Párt a magyar uniós elnökség sikerében érdekelt – közölte Kovács. Ezért az MSZP támogatja a sikert előmozdító magyar törekvéseket, de a demokratikus normák sorozatos megsértését továbbra is bírálni fogja – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tudni, miszerint Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta-e a médiatörvényt, holott – tekintettel a sürgős kihirdetés kérésére – azt legkésőbb szerdán alá kellett volna írnia. Szabó Edina államfői szóvivőnőt idézte, aki nem volt hajlandó válaszolni a Népszava azon kérdésére, hogy a köztársasági elnök aláírta-e a médiatörvényt, sőt: azt sem árulta el, hogy ő tudja-e a kérdésre a választ. „Tökmindegy” – közölte az MSZP-közeli napilappal a Kovács által idézett Szabó.
Magyarország a nemzetközi életben eddig kedvelt ország volt, most azonban az elszigetelődés fenyegeti – mondta a volt uniós biztos. Ezért „a demokratikus pártok” részvételével az MSZP tanácskozást kíván szervezni január első felére a nemzetközi elszigetelődés elkerülése érdekében. Újságírói kérdésre Kovács Bolíviát, Venezuelát és Fehéroroszországot említette, mint olyan országokat, amelyekben a január 1-én Magyarországon életbelépő (?) médiatörvényhez hasonló médiatörvény van hatályban. „Néhány egykori szovjet ázsiai tagköztársaságban biztos elmenne” – tette hozzá.
A hvg.hu arra volt kíváncsi, hogy a szocialista kormányok, bár nem volt kétharmaduk, időnként szerinte nem éltek-e vissza többségükkel. Portálunk azt hozta föl példának, hogy Ficsor Ádám bizottsági többségi támogatás nélkül lett 2009 tavaszán nemzetbiztonsági miniszter, illetve, hogy az MSZP – koalícióban a Fidesszel – törvénysértően zárójelbe tette a Sláger és a Danubius Rádiót. Kovács válaszában hangsúlyozta: ezekben az időkben ő Brüsszelben volt unió biztos, így magyar belpolitikával nem foglalkozott. „Nem állítom, hogy nagy lelkesedést váltott ki bennem egyik-másik ilyen intézkedés, de nagy beleszólásom ezekbe nem volt, legfeljebb a személyes véleményemet mondhattam el”, s ezt általában el is mondta.
Kovács László a hvg.hu-nak nyilatkozva nem kívánt találgatni, hogy az államfő aláírta-e a médiatörvényt. „Nem értem ezt a magatartást. Nem tudom, hogy ez rajta múlott-e vagy az apparátusán. A szóvivői választ elfogadhatatlannak tartom. Egy köztársasági elnöknek is van tájékoztatási kötelezettsége. […] Nem lehet ilyen választ adni” – hangsúlyozta Kovács.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit értett „demokratikus pártok” alatt. Az MSZP alelnöke azt mondta: a Jobbik kivételével az összes parlamenti pártra gondolt. Arra a felvetésre, hogy amennyiben komolyan gondolja a sajtótájékoztatón elmondottakat, mennyiben tekinthetőek demokratikusnak a mostani kormánypártok, a politikus úgy felelt: „Az általam elmondottakból az derül ki, hogy a demokráciát lépten-nyomon megsértik, de mivel ők vannak kétharmados többségben, nélkülük változtatást elérni nyilvánvalóan nem lehet. […] Magyarország nemzetközi elszigeteltségének oldása vagy megakadályozása érdekében mindenképpen szükséges egy ilyen tanácskozás. Nincsenek nagy reményeim, hogy erre pozitív választ fogunk kapni” – mondta a hvg.hu-nak Kovács László.
Szegő Péter
