Jegeljék a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet – ezt tanácsolja a Fidesznek két felvidéki politikus, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. Egyszerű politikai számításból teszik, mert június 12-én parlamenti választás lesz Szlovákiában, ahol az állampolgársági vita nyilván nem kedvezne a két párt választási esélyeinek.
Az MKP–Híd-vita annyira megosztja a magyar nemzetiségű szavazókat, hogy a közvélemény-kutatás szerint akár mindkét párt parlamenti hely nélkül maradhat. A jelenlegi szlovák kormánypártok pedig érdekeltek abban, hogy magyarellenes retorikát használjanak. Jan Slota és részben Vladimír Meciar pártjának szinte ez adja az identitását, Robert Fico miniszterelnök pedig praktikus okokból használja a magyar kártyát. A Smer elnöke a következő kormányában már nem szeretne ugyanis rászorulni Slota segítségére, ezért mindent megtesz, hogy a szavazóit elhódítsa, magát a Szlovák Nemzeti Pártot pedig az 5 százalékos parlamenti küszöb alá szorítsa.
A Smer egyik vezetője, Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes már ki is jelentette, hogy soha nem járulnak hozzá a magyar nemzetiségűek kettős állampolgárságához. Miroslav Lajcak külügyminiszter ennél megengedőbb, ő tárgyalásokat szorgalmaz a kérdésben, és megállapodáshoz kötné a magyar törvény ottani sorsát. A pozsonyi hozzáállás meglepő, hiszen a szlovák jogrend ismeri a kettős állampolgárság intézményét. Fico miniszterelnöknek viszont nyilvánvalóan nem lesz könnyű dolga a magyar féllel, hiszen az utóbbi egy évben többször is durva hangnemben támadta Orbán Viktort, bár most minél gyorsabban szeretne találkozni vele. A magyar miniszterelnök-várományos hétfőn viszont kijelentette, „Budapest nem fogja megengedni, hogy ne kapjuk vissza ugyanazt a tiszteletet”, amit Magyarország minden szomszédjának megad.
Németh Zsolt, Csáky Pál és Orbán Viktor
Túry Gergely
A Fidesz még májusban beterjeszti a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás tervezetét. Ezt a kampányban már sokszor megígérte, és a választások után több politikus is az egyik prioritásként határozta meg. Gyakorlati indoka már nem nagyon van, csak szimbolikus, a magyar nemzethez tartozást kifejező lépés lehet a határon túliak körében. A megoldás valószínűleg hasonlítani fog Németh Zsoltnak, a parlamenti külügyi bizottsága fideszes elnökének tavaly őszi törvénymódosító tervezetéhez, amelynek elfogadása esetén egyéni kérelemre, magyarországi letelepedés nélkül állampolgárságot kaphat az, akinek felmenői egykor magyar állampolgárok voltak, s beszél magyarul. Ezt a változatot egyébként az MSZP is támogatni tudná, feltéve, hogy valamilyen biztosíték lesz arra, hogy ezek az állampolgárok nem szavazhatnak, illetve nem terhelik a magyar szociális ellátórendszert.
A Fidesznek lényegében csak a szlovák fogadtatással lehet problémája, a többi szomszédos ország, úgy tűnik, nem ellenzi e lépést. Románia esetében a helyzet aránylag egyszerű, hiszen az unión kívüli moldáviai románoknak is lehetővé teszik az állampolgárság könnyített megszerzését. A szerbeknél hasonló a helyzet, az anyaországon kívül élő valamennyi szerb folyamodhat állampolgárságért, a horvátok szintén ezt az eljárást követik. Ukrajnában nem létezik a kettős állampolgárság, de a jelenlegi kormány, nyilván jobb viszonyra törekedve Oroszországgal, nemzetiségi kérdésekben sokkal toleránsabb, mint elődje volt.
Gondot jelenthet viszont a Fidesz számára, hogy a Jobbik is bejelentkezett saját elképzeléseivel. Márpedig a kormány nemegyszer tűzoltásra kényszerülhet, ha például a szélsőjobboldali párt Trianon emlékére szlovákiai vagy romániai városokban szervezne felvonulást, és az ottani rendőrök határozottan lépnének fel ellene. De a Jobbik a parlamenti kezdeményezést is ki akarja venni a Fidesz kezéből. Határozati javaslatot terjeszt majd be például a trianoni döntés nemzeti emléknappá nyilvánításáról, ezzel is lépéskényszerbe hozva az Orbán-kabinetet. Az olyan akciókról már nem is beszélve, mint hogy Szegedi Csanád jobbikos európai parlamenti képviselő Székelyföldön is képviselői irodát nyit majd, mert „töretlenül harcolni fog a székelyek szabadságáért”. Az pedig a kormány által nehezen kezelhető helyzetek sorát gyarapíthatja, ha a Jobbik egyszer csak megkezdi kiépíteni határon túli szervezeteit, ahogy a párttal szoros szövetségben lévő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom már megtette.
Mindezzel a Martonyi János által vezetett külügyi apparátusnak kell majd megbirkóznia. A szomszédos országokkal folytatott politika kialakítása Németh államtitkárságán folyik majd, a határon túli magyarokkal foglalkozó hivatalt azonban az 1998–2002 közötti megoldástól eltérően nem a Külügyminisztériumhoz, hanem a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MEH) telepítik. Az is várható, hogy újból életre hívják a Magyar Állandó Értekezletet. A nemzetpolitika Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes irányítása alatt áll majd, de Némethnek is lesz rálátása a folyamatokra, hiszen információnk szerint közeli munkatársa, Répás Zsuzsa lesz a határon túli magyarok ügyeinek legfőbb gondozója a MEH-ben.
RIBA ISTVÁN
