„Horthy Miklós egy tönkretett országot állított talpra politikustársaival, szeretnénk, ha a társadalom reálisan értékelné e korszakot” – így indokolta Kocsis Sándor, miért hozta létre a május végén bejegyzett Horthy Miklós Alapítványt. Elmondása szerint közvetlen politikai céljai nincsenek az alapítványnak, a Koltay Gábor filmrendező vezette kuratórium inkább a két világháború közötti időszakról a köztudatban élő „sok sötét folt” eltüntetésére törekszik.
A 20. századi viharos magyar történelemnek köszönhetően viszont az egykori politikusok emlékének ápolása céljával alapított valamennyi szervezet óhatatlanul is politikai erőtérbe kerül. Alig van ugyanis olyan politikus, akinek az életművét mindegyik politikai tábor elfogadná, vagy akár csak semlegességet tanúsítana iránta. Így fulladt botrányba például a Teleki Pál Emlékbizottság budapesti szoborállítási kísérlete, hiába támogatta azt a jobboldali értelmiségiek és politikusok mellett Kosáry Domokos és Göncz Árpád is. Egyelőre nem sikerült a különböző politikai oldalak közös hősévé emelni Nagy Imrét sem, a jobboldal máig vonakodik a kommunista voltát soha meg nem tagadó politikust a forradalom hősének tekinteni.
A Horthy Miklós Társaság múltheti megemlékezésén
Bánkuti András
A 20. század két vezető egyénisége, Horthy Miklós és Kádár János emlékének ápolása esetében pedig végképp elképzelhetetlen, hogy a politikai oldalak között egyetértés legyen. Kádár ügyében a baloldalon belül is zavar mutatkozik, Horthy pedig jelenleg a szélsőjobb emblematikus alakja, miközben mérsékelt konzervatív értelmiségiek is szeretnék elérni a nevével fémjelzett korszak méltányosabb megítélését.
A Horthy Alapítvány eredeti célja az volt, hogy létrehozzanak a volt kormányzóról elnevezett intézetet, de ezt a bejegyző bíróság nem engedélyezte. A történeti és múzeumi feladatokat ellátó műhelyről azonban nem tettek le, ami Kocsis szerint kereteket tudna adni a kutatásoknak. A kormányzó emlékét persze már eddig is több szervezet igyekezett ápolni, például a Horthy Miklós Társaság, amelynek maga Kocsis is alelnöke. A 2002-ben létrejött szervezetet Kosaras Péter Ákos történész, a budakeszi Prohászka Gimnázium volt tanára, jelenleg a tordasi általános iskola igazgatója vezeti. A társaságot Horthy menye, Horthy Istvánné Edelsheim Ilona „hitelesíti” mint tiszteletbeli elnök, aki általában részt is vesz a különféle alkalmi rendezvényeken. Június elején például konferenciát tartottak Kaposváron a Horthy-korszakról, a múlt hét végén pedig az egykori kormányzó születésnapját ünnepelték meg.
Az MSZMP néhai vezetőjének emlékét ápolja a Kádár János Baráti Kör (KJBK). „Szerettük volna felvenni a Kádár János Társaság nevet, de azt még évekkel ezelőtt az Antoniewicz Roland nevű szélhámos lefoglalta” – mondta kérdésünkre Moravcsik Attila, a KJBK alelnöke. A főleg nyugdíjasokat tömörítő szervezet országosan is kiépült, s Kádár szellemi örökségének gondozása mellett politikai tevékenységet is folytat. Nem kötődnek egyik párthoz sem, tagjaik között vannak MSZP-sek, sőt SZDSZ-esek is, de „a Vajnai Attila vezette Magyarországi Munkáspárt 2006-tal működünk szorosan együtt” – mondta Moravcsik – és részt vesznek a különböző baloldali csoportocskákat átfogó Magyar Egyesült Baloldal rendezvényein is. De a fő tevékenység a születésnapi megemlékezés megrendezése, ahol „a kubai vagy vietnami nagykövet is meg szokott jelenni, a kínait viszont hiába hívjuk”. Egy ideig még Kádár szoros harcostársa, Münnich Ferenc is névadója volt egy szélsőbaloldali társaságnak, ám még 1991-ben elhagyták e nevet, s azóta Május Elseje Társaság néven működnek.
Az emlékápoló szervezetek – amelyek sorába lassan a rendszerváltás emblematikus alakjaira emlékezők, mint például az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság – is felsorakoznak, kevés pályázati pénzre tudnak szert tenni, inkább adományokból, tagdíjakból tartják el magukat. A KJBK tagjai például havi 100 forintot fizetnek az egyesületnek, de Moravcsik szerint gyakran ezt is elengedik nekik. A Horthy Miklós Alapítványt Kocsis 1 millió forintos alaptőkével hozta létre, ebből 200 ezer forint volt a készpénz, 800 ezer forint értékben pedig Horthy-korszakbeli relikviák. A valamivel több mint ötszáz tárgy között újságlapoktól kottákig és kerámiáig a legkülönfélébb emlékek találhatók.
A Tisza István Baráti Társaságnak rendszeresen némi pályázati pénzre is sikerül szert tennie, tavaly például közel 2 millió forintot kapott a Nemzeti Civil Alaptól. A szervezetet 2000-ben alapította tizenkét ELTE-s történészhallgató. Maruzsa Zoltán elnök szerint – aki ma már az ELTE adjunktusa – „a méltánytalanul feledésre ítélt politikus emlékét szeretnénk ápolni”. 2003-ban emléktáblát avattak Tisza meggyilkolásának helyszínén, s minden év október 31-én délután 4 órakor tartanak ott megemlékezést. 2006-ban Tisza születési helyén, a budapesti Zrínyi utcában is emléktáblát lepleztek le. Emellett konferenciákat rendeznek, digitalizálják Tisza négy kötetben megjelent beszéd- és írásgyűjteményét, és a Magyar Tudományos Akadémiával közösen elkészítik az eddig hiányzó ötödik kötetet. A politikai viharokból rövidesen nekik is kijut. Jövőre lesz Tisza születésének 150. évfordulója, s szobrot szeretnének állítani neki a budapesti belvárosban. Korábban már volt itt Tisza-szobor, mégpedig a Parlament épülete mellett, a jelenlegi Károlyi-szobor helyén. A Jobbik most azt javasolja, hogy Károlyi helyére kerüljön vissza Tisza, de ezt a Tisza-társaság – bár felügyelőbizottságának tagja Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője – nem támogatja, mert nem tartaná szerencsésnek, ha a szoborállítás szobordöntés árán valósulna meg. Ezért az egyesület arra tesz javaslatot a Tőkéczki László vezette szoborbizottságnak, hogy a pesti Duna-parton, a képviselői irodaház melletti úgynevezett Olimpiai Parkban állítsanak emlékművet Tiszának.
RIBA ISTVÁN
