Ha a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik – nyilatkozta a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Baltay Levente azután a tárgyalás után, amelyen a bíró úgy döntött: nem tartozik az állami vagyon átláthatóságát biztosító jogszabályok hatálya alá a Paksi Atomerőmű, ezért nem kötelezhető az atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések kiadására. A céget az Energia Klub perelte be, mert bár kikérte, de nem kapta meg az erőmű bővítésével kapcsolatos tervekről, tervezett költségekről, környezetvédelmi kockázatokról szóló iratokat. A civilek képviseletét a TASZ vállalta, amely abszurdnak minősítette a bíró döntését.

„A szóbeli indoklásban arra hivatkoztak, hogy a Paksi Atomerőműre csak közvetetten érvényes az állami vagyon gazdálkodásáról szóló törvény. A jogszabály ugyanis felsorolja azokat a cégeket – köztük az erőművet tulajdonló Magyar Villamos Művek Zrt.-t (MVM) is -, amelyeket közfeladatot ellátó szervezetnek minősít, így gazdálkodása, tanulmányai nyilvánosak. A bíró tehát azzal érvelt, hogy bár az MVM-re érvényes a jogszabály, de az MVN-csoporthoz tartozó, egyébként szintén közpénzből fenntartott és működtetett cégekre viszont nem feltétlenül” – összegzi lapunknak az elhangzottakat Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelemért és információszabadságért felelős programvezetője.

Felidézi azonban, hogy egy másik perben éppen ellentétes döntést hozott az ítélőtábla: a Figyelő újságírója akkor az MVM-csoportba tartozó gazdasági társaságok által kötött szponzorációs szerződéseit szerette volna megismerni, de nem kapta meg az iratokat. Bár a bíróság az MVM-nek adott igazat, mert álláspontja szerint „nem kezeli” ezeket a szerződéseket, de az ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a cégcsoport tagjai kötelezhetőek gazdálkodási adataik kiadására. 

A Paksi Atomerőművel kapcsolatos döntés azért is aggályos – véli Hüttl Tivadar -, mert egy alkotmányos alapjoggal, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joggal megy szembe. „Főszabály szerint az elsődleges érdek és cél a nyilvánosság biztosítása. Amennyiben kivétel merül fel, akkor dönteni kell. A döntés alapja pedig az, hogy az információszabadságot korlátozó jogszabályokat megszorító jelleggel kell alkalmazni, míg az információszabadság érvényesülését segítő törvényeket kiterjesztő jelleggel - ha ezzel ellentétes jogalkotói szándék nem olvasható ki a törvényből vagy annak indokolásából. Ez azt jelenti, hogy a szükségesnél jobban nem korlátozható az adatokhoz való hozzáférés”- mondja, hozzátéve: ebben az esetben indokolatlan módon megszorító jelleggel alkalmazták a jogszabályt, amikor arra hivatkoztak, hogy az állami vagyonról szóló törvény csak közvetett módon érvényes a Paksi Atomerőműre, s így nem kell kiadnia a kért dokumentumokat.

Egyes hírek szerint olyan tervek is vannak, miszerint a többször említett, állami vagyonról szóló törvényt módosítanák, s az állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek – köztük az MVM – kikerülnének a közfeladatot ellátó szervezetek köréből. „Ha ez így történne, akkor már csak a Polgári Törvénykönyv üvegzseb-szabályai alapján lehetne a cégek adataival kapcsolatban hozzáférésért perelni. Így is lehetne ugyan nyerni egy bíróságon, mivel azonban sehol nincs pontosan meghatározva a közfeladat fogalma, a láthatóan ma sem egységes bírói gyakorlat alakulása tovább mozdulhat el a titkolózás irányába” - mondja a TASZ jogásza.

Mint ismeretes, tavaly nyáron Matolcsy György nyújtott be egy olyan, az államháztartási törvényt érintő módosítást, amelynek eredményeképpen az állam, a helyi önkormányzat vagy egy közalapítvány többségi befolyása alatt álló cégek már nem minősülnek közfeladatot ellátó szervnek, vezetőik pedig közfeladatot ellátó személynek. Ennek következtében a cégek gazdálkodása nem nyilvános adat, ahogy a vezetők fizetése sem. A jogvédő szervezet akkor úgy nyilatkozott: „a jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton. Az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Ez a korrupció elleni küzdelemben komoly visszalépést jelentene”.

A TASZ ugyanakkor ezt a nyári módosítást kevésbé tartja veszélyesnek, mint az állami vagyont esetlegesen érintő változtatást. A Matolcsy-indítvány kapcsán eltörölt bekezdés szerint a „magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”. „Az állami vagyonról szóló törvény ugyanezt mondja ki, lényegében párhuzamos szabályozást jelent. Sőt, a Ptk-ból is levezethető ez. Ezért nem értékeltük tragédiaként a módosítást. Persze, jobb, ha több jogszabályra lehet hivatkozni, de alapvetően egy is elég lenne, ha azt következetesen alkalmaznák az adatkezelők és a bíróságok”- fogalmazott Hüttl.

Megkeresésünkre az MVM-nél azt mondták: nem tudnak az újabb módosítási szándékról, s Nagy Anna kormányszóvivő is úgy reagált, hogy a kormány nem foglalkozott a jogszabály változtatásával. A kérdésre, hogy támogatna-e a kormány egy ilyen tartalmú módosítást, azt mondta: a kérdés hipotetikus, amennyiben lesz ilyen beadvány, majd tárgyalnak róla. A lapunk által megkérdezett politikusok egyelőre nem tudnak ilyen módosítás-tervezetről, de ahogy egy ellenzéki képviselő fogalmazott: "beleillene az eddigi intézkedések sorába", de nagyon rossz iránynak tartaná, ha megvalósulna. Mert bár a kormány valószínűleg nem nyújt be erre vonatkozó módosítást, de - ahogy azt korábban láthattuk - egyéni képviselői indítvány formájában a parlament elé kerülhet a kérdés.