Granasztói György úgy tudja: a kormány újragondolja az állami kitüntetések rendszerét, és ebben a rendszerben magas szinten helyezkedik majd el a Corvin-lánc.

A Corvin-láncot megbecsült művészek, tudósok viselhetik, és akárcsak a kitüntetés alapításakor, most is az a cél, hogy ez a kör jelen legyen a közéletben és független testületként nyilvánuljon meg az ország problémáit illetően - mondta a műsorban Granasztói György, aki hozzátette: azért is vállalta el az iroda vezetését, mert úgy látja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is ezt a szemléletet képviseli.

Arra a felvetésre, hogy mennyire lesz független a Corvin-láncosok köre, ha a kitüntetést a miniszterelnök javaslatára adják át, Granasztói György úgy válaszolt: a magyar szellemi elit színe-java képviselve van ebben a körben, példaként Zsigmond Vilmos operatőrt és Lovász László matematikust említette.

A Corvin-lánc kitüntetést Horthy Miklós kormányzó alapította 1930 októberében. 1943-ban adták át az utolsó ilyen elismerést Lehár Ferenc zeneszerzőnek, majd a rendszerváltás után 2001. augusztus 14-én az elsőt: ezt Teller Ede atomfizikus vehette át San Franciscó-i otthonában az akkori kulturális államtitkártól.

A 2002-es kormányváltás után már nem kapott senki sem Corvin-láncot, az indoklás szerint azért, mert ez a kitüntetés a Horthy-korszakot idézte és a megállapításának módját is kifogásolták. Idén újraéled az elismerés: Orbán Viktor miniszterelnök Granasztói György történészt nevezte ki április elsejei hatállyal a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé.

A Corvin-lánc a kitüntetett halála esetén visszaszáll az államra. Az elismeréshez nem jár pénz, de minden díjazott háromévente egyszer jelölhet egy személyt, aki a kulturális tárcától havi nettó félmillió ösztöndíjat kap, legfeljebb három évig. A szabályok szerint Corvin-láncot továbbra is egyszerre tizenketten viselhetnek majd, így ennek alapján három új személy juthat hozzá a Mátyás királyt ábrázoló medálhoz.