Tili Károly (független) a vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság szerdai kihelyezett ülésén Devecserben arról beszélt, hogy ha a katasztrófa éjszaka történik, több ezer áldozata lett volna az iszapömlésnek, de a kimenekítési terv sem segített volna elkerülni a tragédiát. A timföldgyár átszakadt tározója ugyanis a falu határában van, és onnan futva sem lett volna elég idő az áradat elől felérni a templomdombra. A falu emléket állít mind a tíz áldozatnak, köztük a 37 éves Pados Zsoltnak is, aki a terepjárójával menteni indult, amikor elsodorta a kiömlő vörösiszap - tette hozzá a polgármester.
Marton László, Somlóvásárhely független polgármestere - aki 15 évig dolgozott a timföldgyárban - a lakosság riasztásának és tájékoztatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a gáttól 17 kilométerre lévő településen tavaly október 4-én csak kiabálni tudtak, hogy mindenki meneküljön, és döbbenten nézték, amint a kiömlő anyag letarolta a devecseri fatelepet, házakat, és Somlóvásárhelyig sodorta a bútorokat és berendezési tárgyakat. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2007 előtt évente egyszer-kétszer a Torna-patak "bevörösödött", és a tározók falán lehetett látni, hogy szivárog a benne tárolt anyag. Hozzátette: ennek ellenére nem gondolták, hogy a húsz méter magas gátfal átszakadhat.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője, aki a tragédia után folyamatosan tájékoztatta a sajtót az eseményekről, elmondta: csak a helyszíni vizsgálatok mutatták meg, hogy milyen anyag ömlött ki. A mentésben részt vevő hivatásos állománynak és az önkénteseknek sem volt megfelelő védőöltözetük, ennek ellenére gondolkodás nélkül mentették az emberi életet. Hangsúlyozta: veszélyhelyzetben a legnagyobb felelősség a választott vezetőket terheli, a katasztrófákra vonatkozó törvényjavaslatuk szerint a védelmi bizottságokban szakmai vezető irányítaná a mentést a "civil", választott vezetők helyett. A nyári árvíz és az iszapkatasztrófa tanulságai alapján kidolgozott jogszabályreform alapján már 44, veszélyhelyzet kezelésével kapcsolatos törvényt módosított az Országgyűlés - tette hozzá a hivatalvezető.
Aradszki András (KDNP) országgyűlési képviselő hozzászólásában kiemelte, hogy a vörösiszap-katasztrófa tipikus példája annak, hogy milyen fontos a jogszabályok megfelelő alkalmazása. Véleménye szerint ha a katasztrófavédelmi törvény, a veszélyes hulladékok kezeléséről és besorolásáról szóló kormányrendeletek minden részletét betartják, akkor ismert lett volna az anyag, és a cégnek lett volna külső védelmi terve. Az EU veszélyes üzemekre és anyagokra vonatkozó Seveso I-II irányelveinek - amelyeket Magyarország még 2006-ban vett át - megfelelő alkalmazásával a vörösiszap besorolására vonatkozó törvényi anomáliák elkerülhetők lettek volna.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. pontatlan jogszabályi értékelés alapján került ki veszélyes anyaggal dolgozó üzemek listájáról, és ezért nem kötelezték külső védelmi terv elkészítésére - fogalmazott a kormánypárti képviselő, hozzátéve, hogy ez sok emberéletet követelt. Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke szerint a katasztrófavédelem jól vizsgázott, határozottan intézkedett a váratlan helyzetekben. Fontosnak nevezte, hogy a kártalanításra és a mentesítésre jó kormányhatározatok születtek, de ezekben konkrét határidőket kellett volna meghatározni. Példaként említette, hogy a vállalkozókat még minden nem kártalanították.
A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. Egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. A szerencsétlenség következtében tízen meghaltak és több mint százhúszan megsérültek.
