Bencsik János, a nemzeti fejlesztési minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az európai uniós jogharmonizációt, a kiégett fűtőelemek újrahasznosításának lehetőségét, az Országos Atomenergia Hivatal megerősítését és a nukleáris létesítmények őrzésével kapcsolatos szigorításokat emelte ki a törvénymódosító javaslatból.      Ugyanakkor fontosnak tartotta azt is, hogy a nukleáris létesítményekkel közvetlenül érintett illetve annak szomszédságában lévő települések által létrehozott önkormányzati társulások a Nukleáris Pénzügyi Alapból területfejlesztésre a továbbiakban már nem kaphatnak pénzt, de ebből finanszírozhatják a tájékoztatást és a veszélyhelyzet megelőzésének költségeit.

Az államtitkár a bizottsági ülést követően azt mondta,  hogy  törvénymódosítás megteremtené a lehetőséget a kiégett fűtőelemek újrahasznosítására, de erről jelenleg  Magyarországon még nincs szó. A törvénymódosító javaslat szigorúbb állóképességi feltételeket szabna a nukleáris létesítmények fizikai őrzésében résztvevők számára és lehetővé teszi az eddigieknél hatékonyabb elektronikus megfigyelő rendszer bevezetését. A bizottsági ülésnek ezt a napirendjét a más elfoglaltsága miatt távozó Rogán Antal bizottsági elnök helyett Józsa István (MSZP) alelnök vezette, aki javasolta, hogy az OAH-t a közigazgatási rendszerben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) hasonlóan kellene "besorolni", mert a jól megfizetett szakemberek egyben a biztonság garanciáját is jelentik. A szocialista képviselő javasolta azt is, hogy vizsgálják meg annak az ellentmondásnak a feloldását, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság érdeke a minél több hulladék, az atomerőműnek viszont ez nem, mert a Nukleáris Pénzügyi Alapba mindenképpen meg kell fizetnie a kirótt kötelezettséget.  Ezért fontos lenne a nukleáris hulladék mennyiségének csökkentése, tömörítése, amit az európai irányelv-javaslat is tartalmaz.