A prevencióra, nem pedig az ártalomcsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt a drogpolitikában - részben ezzel az indokkal söpörte le az előző kabinet idején megalkotott drogstratégiát a kormányzat. Talán ezért is lepte meg a prevencióval, illetve a drogbetegekkel foglalkozó szakembereket, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban a kormány mindössze 300 millió forintot szán a “kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos feladatokra” - csupán kétszer annyit, mint amennyit például a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának szervezésére költene.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ addiktológiai hálózatának blogja arra hívta fel a figyelmet, hogy a 300 millió forint harmadannyi, mint amennyit az előző kormány költött 2009-ben. „Tavaly is nagyon szűkös volt a költségvetés: 512 millió forintot különített el a költségvetés erre a célra, ebből 370 milliót írtak ki pályázatokban. Idén a 300 millióból valószínűleg jóval kevesebb mint 200 millió forint fog jutni. Kedves kiemelten közhasznú tevékenységet folytató civil szervezetek, lehet marakodni a koncon!” - jegyzi meg a szerző.

Túry Gergely

A marakodás - ha nem is látványos, de - elkerülhetetlen lesz, a legtöbb drogmegelőzéssel-kezeléssel foglalkozó civil szervezet ugyanis - a nem jelentéktelen önkéntes munkákat leszámítva - csak pályázati pénzekből gazdálkodhat. A veszprémi Alkohol Drogsegély Ambulancia vezetője, Virányi Judit szerint „ha több pénz jut a megelőzésre, az jó a szakmának”, de az sem mindegy, hogyan osztják majd el ezt a pénzt. Mint a hvg.hu-nak elmondta, néhány éve gyakorlat, hogy az iskolák részére írnak ki iskolai prevenciós pályázatokat. Márpedig az oktatási intézményeknek gyakran se idejük, se energiájuk, hogy ilyen pályázatokat írjanak, de ha igen, akkor is csak szakmai szervezetekkel együtt tudnának hatékony programot kidolgozni. „Azért van jó oldala is, hogy az iskolák pályázhatnak. Ha ugyanis egy iskola veszi a fáradságot a pályázatra, akkor akarja is azt a programot, nem pedig felülről kényszerítik rá” - magyarázta Virányi Judit, hozzátéve: hatékonyabb lennének e programok, ha a szakmai szervezetek pályázhatnának iskolai prevencióra.

Mások ennél sarkosabban fogalmaztak lapunknak, hangsúlyozva: ami jelenleg Magyarországon drogprevenció néven fut, egyáltalán nem hatékony, így minden erre fordított összeg kidobott pénz. Ezért nem is az számít igazán, mennyi pénzt költ erre az állam, hanem az, mire. „Az nem prevenció, hogy elmegyünk az iskolákba és ott elmondjuk a gyerekeknek, hogy a drog rossz, úgyhogy senki ne kábítószerezzen” - jellemezte a helyzetet a hvg.hu-nak Rigó Péter, a Magyar Addiktológiai Társaság egyik vezetőségi tagja, a Drog Free Alapítvány vezetője. Rigó úgy véli: létezik hatékony prevenció, méghozzá olyan, amelyik a megfelelő csatornákon és eszközökkel kommunikál a fiatalokkal, felnőttként kezelve őket és felkeltve az érdeklődésüket, ezek azonban költségesebbek is. Márpedig a szakember szerint jelenleg Magyarországon a drogkérdést az utolsónak hagyják a sorban. „A hazai egészségügyben a drogbetegnek a legalacsonyabb a presztízse. Nem betegként, hanem bűnözőként kezelik. Ezt a szemléletet csak erősíti a készülő drogstratégia, amely az elrettentésre helyezi a hangsúlyt” - véli Rigó.

Végel Dániel

Ha a rendszerbe még kevesebb pénzt folyatnak, akkor azzal megfojtják a civil szervezeteket - magyarázta a szakember. Ez azért is nagy gond lenne, mert - Európában egyedül - Magyarországon nincs 18 év alatti fiataloknak terápiás intézet. „Ez oda vezet, hogy egy 16 éves drogbeteget már nem engednek a gyerekosztályra, de a felnőttosztályra sem mehet. Kilöki őt a rendszer.”

Hasonló veszélyre hívta fel a hvg.hu figyelmét Gondi János, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnöke. Szerinte a prevencióra fordított 300 millió forint „rettentően kevés”, de ennél is rosszabb hír, hogy a közösségi ellátásokra szánt költségeket is drasztikusan csökkentették a törvényjavaslatban. „Összeomolhat a teljes ellátórendszer” - figyelmeztetett Gondi. Mint mondta, míg 2008-ban még együttesen 7 milliárd forintot szánt az állam a támogató szolgáltatásokra és a közösségi ellátásra, jövőre 4 milliárd forintból kellene ugyanezt és még sok más feladatot (jelzőrendszer, krízisközpont üzemeltetése, utcai szociális munka) ellátni, tehát a támogatás lényegében feleződne. „Ez beborítaná az egész szociális ellátórendszert, tömegek maradnak majd ellátatlanul az utcán, a segítőiket pedig a munkanélküliség fenyegeti” - mutatott rá Gondi.

A prevenciós források csökkentésével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy szüneteltethetik a működésüket, esetleg profilt válthatnak azok a szervezetek, amelyek kizárólag a megelőzéssel foglalkoztak eddig. „A forráscsökkentés negatív hatása lesz az, hogy kevesebb prevenciós tevékenység jut el a fiatalokhoz, holott a drogfogyasztási adatok szerint a probléma nem csökkent" - mondta a szakember.