Sokáig nem tudták a rendőrök azonosítani a romagyilkosságok elkövetőit, aztán 2009. augusztus 21-én mégis elkapták a tetteseket. Ezt információink szerint jobban segítette a hatalmas nyomravezetői jutalom és a vádalku lehetőségének felajánlásánál az, hogy egy külföldi, telefonhívásokat elemző program segítségével a tettesek hívásait ki tudták szűrni, s őket is be tudták azonosítani. Ehhez azonban még az is kellett – a hvg.hu által megkérdezettek, többek közt a nyomozás egyik résztvevője véleménye szerint –, hogy valaki súgjon a rendőröknek.

A nyomozást ugyanis egy kimondottan erre az ügyre létrehozott, százfős rendőrcsapat végezte. Egy ideig úgy látszott, a rendőrök egy helyben topognak, pedig segítséget nyújtott nekik az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is 2009 tavaszán. Ők az elkövetők profilját igyekeztek megrajzolni, hogy minél könnyebben be lehessen határolni őket. Emellett rekordösszegű nyomravezetői jutalmat, százmillió forintot ajánlott fel a rendőrség, illetve az információval segítő tettestársaknak megpendítették a vádalku lehetőségét is. Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai 2009 tavaszán végigjárták azokat a megyéket, amelyek területén a gyilkosságok történtek, s a nyomozást segítő rendőröknek előadást tartottak. „Abból csak az derült ki, hogy nincsenek bizonyítékok” – közölte a hvg.hu-val egy rendőr, aki ott ült az egyik előadáson. Megjegyezte azt is, hogy utóbb nagy bakinak bizonyult a tarnabodi lövöldözés támadássorozathoz sorolása, s három roma fiatal előzetes letartóztatása.

A tettesek elfogása előtt három nappal, 2009. augusztus 18-án az NNI akkori igazgatója, Petőfi Attila még úgy nyilatkozott a Nap-keltében, hogy „a szisztematikus nyomozás nagyon hosszú is lehet, ezt kívánjuk lerövidíteni a százmilliós nyomravezetői díjjal”.

Ehhez képest augusztus 21-én a nyomozók kezén voltak a feltételezett tettesek. Rendőrök, nemzetbiztonságiak szerint valaki valószínűleg súgott nekik. Egyik forrásunk úgy vélte, ehhez még hozzájött az is, hogy egy külföldi telefonhívásokat elemző program megvásárlásával és külföldi kollégák segítségével ki tudták elemezni a telefonhívásokat, amelyeket a tettesek egymás között bonyolítottak. Másoknak pedig a szerencséje, hiszen a nyomozók később azt közölték, a négy férfi egy újabb gyilkosságot akart elkövetni a Nógrád megyei Ipolytarnócon. A négy tettessel szemben vádat emeltek, s ügyükben a Budapest Környéki Törvényszéken (volt Pest Megyei Bíróságon) 2011. március 25-én kezdődött el a tárgyalás.

A vádlottak által elkövetett bűncselekmények

A magyar kriminalisztika egyik legmegdöbbentőbb, hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozata három és fél évvel ezelőtt, 2008. augusztus 8-án kezdődött, amikor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két házra, s az onnan kimenekülő 64 éves roma asszonyra rálőttek. A nőt a lábán találták el, és csak könnyebb sérülést okoztak neki.

A következő benzines palackos és lőfegyveres támadást negyedév múlva, november 3-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen hajtották végre. Ennek során egy 43 éves férfi és egy 40 éves nő vesztette az életét.

2009. február 23-án Pest megyében csaptak le a támadók: Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, s az égő házból az utcára futó férfit és 5 éves fiát lelőtték.

Ezt követően 2009. április 22-én a borsodi Tiszalökön lelőtték a házából kilépő roma férfit, majd augusztus 3-án a szabolcsi Kislétán lőttek le egy 45 éves asszonyt, 13 esztendős lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

Az időpontok, a helyszínek és az indíték

A támadások minden esetben az éjszaka közepén vagy hajnalban történtek, többnél egyezett az is, hogy vasárnapról hétfőre virradóra hajtották végre őket. Az áldozatok háza – Kislétát leszámítva – minden alkalommal a település romák által lakott részének szélső utcájában helyezkedett el. A helyszínek valamelyik autópályáról vagy főútról egyszerűen megközelíthetőek. Piricse és Kisléta a 471-es főút mellett fekszik, az M30-as út mellett fekvő Nagycsécs az M3-as autópályáról, Tiszalök a 36-os főútról közelíthető meg, Tatárszentgyörgy pedig az M5-ös autópálya közelébe esik. Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa erről azt mondta a hvg.hu-nak még a nyomozás idején 2009-ben, hogy a tettesek a bűncselekményüket alaposan eltervezték, a helyszíneket gondosan választották ki, ott alapos terepszemlét tartottak, és kidolgozták a település megközelítését és a menekülési útvonalat is.

A bűntettek indítékáról pedig akkor úgy vélekedett a szakember, hogy azokkal az elkövetők azt demonstrálták, "a romák nem vehetők emberszámba". "Ez az üzenet pedig még erősebb lesz attól, ha minél ártatlanabb áldozataik – gyerekek – is vannak” – mondta Finszter Géza. Úgy látta, a gyilkosságok nem konkrét ügyhöz – valaminek a megbosszulásához – kötődnek, hanem a tettesek felfogásához, világnézetéhez. A kriminológus a nyomozás idején kizártnak tartotta, ami akkoriban felmerült, hogy a támadásokat külföldiek, esetleg más országok titkosszolgálatai követnék el.