"Orbán Viktort kellene arról megkérdezni, mire gondolt pontosan akkor, amikor március 15-én arról beszélt a Kossuth téren, hogy nem leszünk gyarmat" - mondta Martonyi János magyar külügyminiszter a Közép-Európai Egyetemen (CEU) az ország külpolitikájáról tartott fórumon, amelyet Balázs Péterrel, a CEU nemzetközi tanszékének vezetőjével, Bajnai-kormány volt külügyminiszterével közösen tartott.

Martonyi János a magyar külpolitika kulcselemének nevezte az unión belüli integráció elmélyítését, és az Európai Unió bővítését. Ezen kívül, mint mondta, a magyar külpolitika fő prioritása egy "szélesebb értelemben vett közép-európai együttműködés", amely a visegrádi országokon túl Ausztriát, valamint a Nyugat-Balkán államait is magában foglalja. De, mint fogalmazott, ezt a regionális integrációt is az EU keretein belül kell értelmezni.

Lapunk ennek kapcsán kérte arra külügyminisztert, hogy kommentálja Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi szavait. Martonyi János azt mondta, bár ő maga nem hallotta élőben a beszédet, a miniszterelnök biztos nem arra gondolt, hogy az EU-n belül lennénk úgymond gyarmati sorban, és Orbán Viktor beszéde végén külön is hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője az unión belül képzelendő el. De, mint mondta, a legjobb mégis csak az lenne, ha magát Orbán Viktort kérné fel bárki a beszéd értelmezésére.

A hvg-hu másik kérdésére, hogy a magyar kormány miért nem akar szembenézni a szlovákiai politikai változásokkal, és miért az elmúlt két évben két választáson is elbukott Magyar Koalíció Pártját tekinti a felvidéki magyarság egyetlen politikai képviselőjének, szemben a szlovák-magyar Most-Híd párttal, a külügyminiszter azt válaszolta, a magyar kormány minden szlovák parlamenti párttal jó viszonyra törekszik, és abban bízik, hogy megmaradnak a két ország jó kapcsolatai.