A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a Fidesz-KDNP képtelen volt egyedül alkalmas köztársasági elnököt választani, bár az ehhez szükséges többsége továbbra is megvan az Országgyűlésben, erkölcsi értelemben elveszítette a jogát arra, hogy ismét az ellenzék egyetértése nélkül válasszon államfőt.

A DK ezért azt szorgalmazza, hogy Schmitt Pál utódját a kormánypártok és a demokratikus ellenzék – a szükséges konzultációk után – közösen jelölje és válassza meg. Ennek érdekében a párt petíciót is indít Közös elnököt a közös hazának! mottóval. Emellett jövő kedden nagygyűlést tartanak az elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt, ahol az emberek ugyancsak kinyilváníthatják akaratukat, hogy Orbán Viktor ne egyedül jelöljön államfőt - tette hozzá.

Göncz Árpád 1990-es megválasztása óta a parlamenti többség minden esetben az ellenzékkel való egyeztetés nélkül választott államfőt, de amíg minden korábbi elnök képes volt arra, hogy az alkotmányos követelményeknek és a nemzet képviseletének eleget tegyen, az Orbán Viktor által jelölt "Schmitt Pál ebbe belebukott" - jelentette ki a DK elnöke.

Az MTI kérdésére úgy válaszolt: ha lesznek pártközi egyeztetések az új államfő személyéről, a DK ott fog jelölteket szóba hozni, és nyitott lesz mások jelöltjeire is, addig azonban "nem szabad emberek sorsával játszani".

Arra a kérdésre, hogy 2006-os őszödi beszéde után nem kellett volna-e lemondania, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: beszéde "a továbbélő kádári hagyományokkal, és a mutyikkal, féligazságokkal terhelt rendszerváltozással való szembenézés kísérlete volt". Schmitt Pál ügye - folytatta - ezzel szemben "antiőszöd": a kádári hagyományok és a rendszerváltozás rossz hagyományainak folytatása.

Arra is emlékeztetett, hogy beszédének nyilvánosságra jutása után bizalmi szavazást kezdeményezett a parlamentben, és megkapta az országgyűlési többség bizalmát. "Schmitt Pálnak most hozzám hasonlóan a parlamenthez kell fordulnia lemondási nyilatkozatával, és kérnie kell a többség támogatását" - mondta, hozzáfűzve: a jelenlegi alkotmányos szabályok szerint ha az államfő benyújtja lemondását, az Országgyűlés azt elfogadhatja vagy maradásra, szándékának megmásítására kérheti az elnököt.

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.