Csütörtök délelőtt polgármesterekkel egyeztetett Tarlós István főpolgármester a dugódíj bevezetéséről. „Nem a városvezetés ragaszkodik a behajtási díj bevezetéséhez, nekünk bármi egyéb megoldás is jó. 14 alternatívát tártunk a kormány elé, például, hogy az iparűzési adóból ne csak 47 százalékot kapjunk meg, hanem sokkal többet. De ha megkapnánk, dugódíj akkor is lenne. Demszky Gábor intézte el, hogy legyen, ez a 180 milliárdos uniós támogatás elengedhetetlen feltétele” - közölte Tarlós az egyeztetést követő sajtótájékoztatóján.

A jelenlévő polgármesterek, köztük Rogán Antal V. kerületi és Nagy Gábor Tamás II. kerületi polgármester, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnöke - egyetértettek abban, hogy a zónahatár nem terjedhet túl a Hungária körút-Margit körút sávon, vagyis nem valósulhat meg Bús Balázs 3. kerületi polgármester javaslata, hogy Budapest teljes területére vezessék be a dugódíjat. „Nem Budapest határa lesz a zónahatár, mert akkor adót kellene fizetni, ha valaki beteszi a lábát a fővárosba. Szakmai szempontból is kezelhetetlen lenne, a városhatáron semmire sem lehet átszállni. Sem politikai, sem szakmai szempontból nem vállalható ez a javaslat” - közölte a főpolgármester.

Még mindig két zónában gondolkodnak

A behajtási díjat 2013 közepétől szednék. A polgármesterek javaslatára kétféle megoldásban gondolkodik a városvezetés. Az egyik szerint a Hungária körút-Margit körút lesz a zónahatár, de felmerült a csütörtöki egyeztetésen, hogy emellett legyen egy belső zóna is, ennek a lehetőségét a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vizsgálja. A zónahatárt Tarlós egyrészt politikai okokkal indokolta, miszerint nem lehet csak Pesten bevezetni a dugódíjat, másrészt úgy fogalmazott: az észak-déli közlekedés lassan ellehetetlenül Budán, például a Fő utcán csúcsidőben nem lehet végigmenni. A belső gyűrű nyomvonala egyelőre nem ismert, a BKK vizsgálja a lehetőségeket. Tarlós ugyanakkor megjegyezte, hogy a kétzónás rendszer hátránya, hogy kétszer annyi technikára - kapukra, kamerákra - van szükség az ellenőrzéshez, miközben Budapest pénzügyi mozgástere igencsak szűkös.

MTI / Honáczy Barnabás

A főpolgármester azt szeretné, ha egy viszonylag magasabb, 4-500 forintos behajtási díjat szednének, cserébe a zónán belül lakóknak nem kellene fizetniük. Erről azonban még folynak az egyeztetések, az összegről végül a közgyűlés fog dönteni. „Nem az összegben lesz a legnehezebb megegyezni” - közölte Tarlós. „Nehezebb lesz dönteni arról, kik legyenek a kedvezményezettek, például mi legyen az intézményekkel, a kórházakkal, a megkülönböztetett jelzésű autókkal.” Tarlós, mint mondta, attól tart, hogy később valamilyen ideológia alapján egyre többen akarnak majd kedvezményt vagy mentességet elérni. A főpolgármester ugyanakkor csak egy szűk körnek, az ott lakóknak adna mentességet. Egyelőre kérdéses az is, hogyan védik majd ki, hogy ne írassák át tömegesen az emberek az autóikat olyanok nevére, akik a zónahatáron belül laknak, hogy megússzák a dugódíjat.

Az ellenőrzési rendszer kiépítéséhez uniós forrásokat akar igénybe venni a főváros. Az előzetes számítások szerint 15 milliárd forintra lenne szükség. Ugyanakkor a főváros-kormány megállapodás értelmében a fejlesztésekhez, mint amilyen a dugódíjhoz szükséges ellenőrzési rendszer vagy az elektronikus jegyrendszer, a kormány is támogatást adna.

Tarlós elodázta volna még a dugódíj bevezetését

A főpolgármester úgy látja, jobb volna 2014-2015-től bevezetni a dugódíjat, amikor a szükséges P+R parkolók már megépülnének. „Az elmúlt 20 évben nem nagyon épült P+R, most ezt is nekünk kell megépíteni. De nem mi találtuk ki a 2013 közepét a dugódíj bevezetésére. Saját forrásból is áldozunk erre, van pontos térkép, ütemezés. Van, ahol például a MÁV épít P+R parkolót, a főváros pedig három ütemezésben” -közölte Tarlós.

Tarlós István főpolgármester

MTI / Szigetváry Zsolt

A hvg.hu kérdésére Vitézy Dávid, a BKK vezetője elmondta: kevés olyan hely van Budapesten, ahol bevásárlóközpontok parkolóit P+R-nek lehetne használni. Jelenleg a Köki terminállal tárgyalnak ugyanakkor arról, hogy 350 férőhelyet megkapjon a főváros P+R-nek. „A fővárosnak kell létrehoznia ezeket parkolókat, a bevásárlóközpontok a magukét a saját pénzükből, a vásárlóiknak építették” - tette hozzá a főpolgármester.

A dugódíj bevezetéséhez, illetve ahhoz, hogy erről a Fővárosi Közgyűlés rendeletet alkothasson, előbb törvényt kell módosítani. Ennek érdekében két főpolgármester-helyettes, György István, aki a városüzemeltetésért felelős, valamint Bagdy Gábor, aki a pénzügyekért felelős, kedden benyújtott egy törvénymódosító javaslatot az egyes közlekedési tárgyú törvényekhez. Tarlós István csütörtökön közölte, a módosítás egyszerűbb lesz, mint eredetileg gondolták, mert mint kiderült, az önkormányzati törvényt nem kell átírni. A közlekedési feladatok ugyanis az önkormányzat alá tartoznak, és a törvény nem tiltja a dugódíj bevezetését - közölte a főpolgármester.

A dugódíj bevezetését több polgármester is kritizálta, leginkább Bús Balázs III. kerületi polgármester, aki korábban közölte: attól tart, hogy a harmadik kerületben leparkoló autók miatt élhetetlenné válik a kerülete. Bús ezért a kétzónás bevezetés mellett kampányolt, a második zóna pedig javaslata szerint Budapest határa lenne. A BKK ezt viszont azért nem támogatja, mert így egyrészt csak az agglomerációból érkező autókat fognák meg, másrészt Budapest határában nincsenek olyan kötöttpályás tömegközlekedési csomópontok, amik megkönnyítenék a városba bejutást, harmadrészt pedig nehezebbé válna az ellenőrzés is.

Az eddigi számítások szerint 15 milliárd forintba kerülne a dugódíj bevezetése, és éves szinten 20 milliárd forint bevételt hozhatna.