Hangsúlyozta: a kormányoldal semmibe veszi a felvételizőket azzal, hogy a hallgatói önkormányzat és az Alkotmánybíróság tartalmi kifogásait figyelmen kívül hagyva, az alkotmányellenesnek minősített kormányrendelettel teljesen megegyező módon kívánja törvényi erőre emelni a "felsőoktatási röghözkötést".     

Az állam a hallgatói szerződésekkel arra kötelezné részben, vagy teljesen az államilag támogatott tanulókat, hogy diplomájuk megszerzése utáni húsz évben képzési idejük legalább kétszeresében Magyarországon vállaljanak munkát - emlékeztetett Kunhalmi Ágnes.     

Az MSZP elnökségi tagja úgy fogalmazott: megérti a kormány szándékait, ám azzal már nem tud azonosulni, hogy ezt a célt egy olyan szerződéssel érjék el, amely súlyosan sérti a hallgatók alapjogait. Kunhalmi Ágnes azt mondta: az államilag támogatott férőhelyek és a felsőoktatás finanszírozásának csökkentése miatt idén a tavalyinál 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek az egyetemekre és főiskolákra, és ezen már semmilyen törvénymódosítás nem segíthet.     

Az ellenzéki politikus emellett szólt arról is, a kormány államosítási törekvése eddig nem létező problémákat generált a közoktatásban is, ahol a legtöbb esetben már az érintettek sem tudják, miként oszlanak majd meg a fenntartói és üzemeltetői feladatok, és ki finanszírozza majd az iskolákat.

Kunhalmi Ágnes az iskolák államosításával összefüggésben azt nevezte az egyik legnagyobb veszélynek, hogy a központi irányítással számos, a helyi közösségek, önkormányzatok által szervezett iskolai szolgáltatás, például nyelvi előkészítők és informatikai laborok szűnhetnek meg.