Bár a tandíjat ellenzi, Orbán Viktor egy olyan felsőoktatási rendszerben gondolkodik, ahol képes minden diák maga állni a tanulási költségét, ahogy fogalmazott: mindenki a teljeset. A miniszterelnök szerint a felsőoktatás átalakításához szükség lesz néhány évre, de minél gyorsabb a folyamat, annál jobb.

"Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszerben gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést, és az igénybe vett erőforrásokat hosszú lejáratban kelljen majd visszaadnia" – magyarázta a kormányfő a Policity-nek adott interjúban. Orbán Viktor szerint a 2 százalékos diákhitel 10-30 éves lejárattal olyan gazdasági lehetőség, amelyet csak kevés társadalmi csoport számára tud biztosítani a magyar állam.

Indítás többmilliós tartozással

"Az új rendszer elvi alapja a következő: a mérleg egyik serpenyőjében az van, hogy az egész nemzeti közösség érdeke, hogy tehetséges tagjai tanulhassanak, és tudásuk hasznából később az egész közösség részesedhessen. Ezért van a Diákhitel 1 és 2, és ezért kell az állami ösztöndíjasnak bizonyos időt Magyarországon dolgoznia. A mérleg másik serpenyőjében pedig az a társadalmi tény található, hogy aki képzettebb, jobb álláshoz juthat, kevésbé fenyegeti a munkanélküliség, tágabb tér nyílik előtte a felnőtt életben. Az új rendszer lényege a kölcsönös felelősségvállalás, amely az egyén és a közösség között jön létre" – tette hozzá a miniszterelnök.

Arra a felvetésre, hogy a felsőoktatásban végző diákok többmilliós tartozással vágnak neki az életnek, Orbán azt mondta: ezt képzése válogatja. "Vannak képzések, amelyek olcsóbbak, és vannak drágábbak. Minél drágább egy képzés, annál inkább el kell nyújtani a visszafizetés idejét, és annál hosszabb türelmi időt kell kérni. Valamint arra kell ösztönözni a munkaadókat, hogy amikor felvesznek fiatalokat, akkor váltsák ki őket ebből a diákhitelből. [...] Az állami logika mentén működtetett felsőoktatás helyett egy modern, a diákok felelősségére és a munkaadók érdekére alapozó új rendszert próbálunk felépíteni" – magyarázta.

Menjenek, csak ne maradjanak kinn

Arra a felvetésre, hogy egy friss felmérés szerint a 18-29-es korosztály fele mondja ma Magyarországon, hogy elhagyná az országot, ha tehetné, Orbán Viktor azt felelte: nem akarná meggyőzni a fiatalokat, hogy ne menjenek. Arról akarná inkább meggyőzni őket, hogy ha úgy érzik, elég tehetségesek, ha úgy érzik, helyt tudnak állni a versenyben egy idegen anyanyelvű közegben, ha úgy gondolják, van elég tudás a zsebükben, hogy el tudják magukat tartani, akkor bátran próbálkozzanak, de ne maradjanak kinn! – mondta az interjúban.

"A magyar fiatal generációkban századokra visszamenőleg megvan az az ösztön, hogy más kultúrában is kipróbálják magukat. A kalandozások népe vagyunk, és ez igaz a XXI. században is. Ha nem jönnek haza, az a veszteség. De hát mindenkinek egy élete van, és arról neki magának kell döntenie. Itt a kormány csak annyit tehet, hogy világossá teszi: nyugodtan mehet, itthon rendben lesznek a dolgok, itt egy olyan ország várja majd, ahova lesz kedve hazajönni. Menni, bizonyítani, pénzt keresni, okosodni, aztán hazajönni és szolgálni a hazát. Én is elmentem ’89-ben, amikor ösztöndíj lehetőséghez jutottam. Azonnal mentem Oxfordba, hogy tanuljak. Megmértem magam, próbáltam helytállni, hazajöttem, most itt teszem a dolgom, szolgálom a hazát" – tette hozzá a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy jövőre az idei száz helyett nulla államilag finanszírozott képzés lesz a jogászképzésen, a kormányfő azt mondta: ennek már idén is így kellett volna lennie, de a fokozatosság mellett döntöttek.