szerző:
MTI

A kollaboráció és az ügynökkérdés címmel rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. A mai ügynökleleplező beszédmód a rendszerváltás deficitjéből fakad, a felmentő beszédmódhoz pedig az "ügynök mint celeb" hozzáállás jellemző - mondta Rainer M. János előadásában.

Negyedmillióra becsülhető a pártállami rendszerben Magyarországon ügynökként tevékenykedők száma, eddig mintegy négyezer azonosítását segítette elő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). Négyszáz körülvan azok száma, akiknek a neve a széles nyilvánosság elé került - mondta Gyarmati György, a történeti levéltár főigazgatója kedden az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának A kollaboráció és az ügynökkérdés tudományos kutatása című konferenciáján.

Az ügynökök egy részét a rájuk nézve dehonesztáló adatok alapján kényszerítették együttműködésre, nekik az volt a hasznuk ebből, hogy nem érvényesítettek velük szemben minden diszkriminációt, de ettől még megmaradtak a társadalom számkivetettjei között.

Volt, aki felfedte magát

Megemlítette Komlós Aladár író, költő, műfordító esetét, aki bár erősen kritizálta a pártállami rendszert, nem került börtönbe - emiatt feltételezni lehetne, hogy beszervezték, ám erre nem találni iratokat az ÁBTL-ben. Akadt olyan református lelkipásztor, aki úgy igyekezett kiszabadulni az ügynökségből, hogy felfedte kilétét, ami miatt viszont börtönre ítélték, mondván, hogy államtitkokat árult el.

A diktatúra arra törekszik, hogy mindenki titka az övé legyen, ezért küld ügynököket az emberek közé - fogalmazott Gyáni Gábor történész. A demokrácia hiánya teszi szükségessé az ügynökhálózat létezését, mert "a tömegek hallgatása potenciális ellenhatalmat feltételez" a diktatúra számára, ami félelmet válthat ki belőle.

A lényeg az aljasság

Ungváry Krisztián történész annak a véleményének adott hangot, hogy "a Kádár-rendszer működésének igazi lényege az aljasság" volt. Primer fontosságúnak nevezte az ügynökdossziékat, hozzátéve: számos besúgó csak egy-két évig jelentett, többen évtizedekig tették ezt.

Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet vezetője rámutatott: a kádárizmus "egyfajta társadalmi közérzet rendszere" volt, ami informalitáson, elhallgatáson alapult. Ironikusan megjegyezte, "jó irányba halad a közbeszéd" a tekintetben, hogy az ügynök a kádárizmus egyik szimbóluma legyen. Holott szerinte nem feltétlenül volt az. Hangsúlyozta: az állambiztonsági tevékenység nem volt egyenlő a terrorgépezet működésével, mert nem mindenkinek esett baja, akiről jelentettek.

Kitért arra: a mai ügynökleleplező beszédmód a rendszerváltás deficitjéből fakad, a felmentő beszédmódhoz pedig az "ügynök mint celeb" hozzáállás jellemző, melynek során az egyéni vagy kollektív "kebelre ölelés" figyelhető meg. Az analitikus-megértő hozzáállás az erkölcsi ítéletalkotás mellett megpróbálja megérteni az akkori szituációt is - tette hozzá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meghalt Boda-Szász Kriszta színművész

Meghalt Boda-Szász Kriszta színművész

Hiába a keleti nyitás, nyolc év alatt megduplázódott a magyar külkereskedelmi hiány az ázsiai piacokon

Hiába a keleti nyitás, nyolc év alatt megduplázódott a magyar külkereskedelmi hiány az ázsiai piacokon

Vezettük a 680 lóerős Porsche SUV-t, ami ráadásul zöld rendszámos

Vezettük a 680 lóerős Porsche SUV-t, ami ráadásul zöld rendszámos

Lenyúlta apja Audiját, majd három autót összetört egy fiatal Tatabányán

Lenyúlta apja Audiját, majd három autót összetört egy fiatal Tatabányán

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Előkerültek Saint-Exupéry vázlatai A kis hercegről

Előkerültek Saint-Exupéry vázlatai A kis hercegről