A kollaboráció és az ügynökkérdés címmel rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. A mai ügynökleleplező beszédmód a rendszerváltás deficitjéből fakad, a felmentő beszédmódhoz pedig az "ügynök mint celeb" hozzáállás jellemző - mondta Rainer M. János előadásában.
Negyedmillióra becsülhető a pártállami rendszerben Magyarországon ügynökként tevékenykedők száma, eddig mintegy négyezer azonosítását segítette elő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). Négyszáz körülvan azok száma, akiknek a neve a széles nyilvánosság elé került - mondta Gyarmati György, a történeti levéltár főigazgatója kedden az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának A kollaboráció és az ügynökkérdés tudományos kutatása című konferenciáján.
Az ügynökök egy részét a rájuk nézve dehonesztáló adatok alapján kényszerítették együttműködésre, nekik az volt a hasznuk ebből, hogy nem érvényesítettek velük szemben minden diszkriminációt, de ettől még megmaradtak a társadalom számkivetettjei között.
Volt, aki felfedte magát
Megemlítette Komlós Aladár író, költő, műfordító esetét, aki bár erősen kritizálta a pártállami rendszert, nem került börtönbe - emiatt feltételezni lehetne, hogy beszervezték, ám erre nem találni iratokat az ÁBTL-ben. Akadt olyan református lelkipásztor, aki úgy igyekezett kiszabadulni az ügynökségből, hogy felfedte kilétét, ami miatt viszont börtönre ítélték, mondván, hogy államtitkokat árult el.
A diktatúra arra törekszik, hogy mindenki titka az övé legyen, ezért küld ügynököket az emberek közé - fogalmazott Gyáni Gábor történész. A demokrácia hiánya teszi szükségessé az ügynökhálózat létezését, mert "a tömegek hallgatása potenciális ellenhatalmat feltételez" a diktatúra számára, ami félelmet válthat ki belőle.
A lényeg az aljasság
Ungváry Krisztián történész annak a véleményének adott hangot, hogy "a Kádár-rendszer működésének igazi lényege az aljasság" volt. Primer fontosságúnak nevezte az ügynökdossziékat, hozzátéve: számos besúgó csak egy-két évig jelentett, többen évtizedekig tették ezt.
Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet vezetője rámutatott: a kádárizmus "egyfajta társadalmi közérzet rendszere" volt, ami informalitáson, elhallgatáson alapult. Ironikusan megjegyezte, "jó irányba halad a közbeszéd" a tekintetben, hogy az ügynök a kádárizmus egyik szimbóluma legyen. Holott szerinte nem feltétlenül volt az. Hangsúlyozta: az állambiztonsági tevékenység nem volt egyenlő a terrorgépezet működésével, mert nem mindenkinek esett baja, akiről jelentettek.
Kitért arra: a mai ügynökleleplező beszédmód a rendszerváltás deficitjéből fakad, a felmentő beszédmódhoz pedig az "ügynök mint celeb" hozzáállás jellemző, melynek során az egyéni vagy kollektív "kebelre ölelés" figyelhető meg. Az analitikus-megértő hozzáállás az erkölcsi ítéletalkotás mellett megpróbálja megérteni az akkori szituációt is - tette hozzá.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A vita inkább a technikai részletek körül volt.
A 11 éves kisfiú halálát okozó parazita jelenlétét egyelőre nem erősítették meg.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat a vasmű bejárata előtt.
