szerző:
Kovács Áron - M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem vitatják a 2006 és a 2010 közötti kormányok legfőbb tanácsadó cégei azt az összeget, melyet az előző ciklus költéseiről közölt a Miniszterelnökség a hvg.hu-val. A Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet 16,8 milliárdos költéséből 5,9 milliárdot vitt el a kormányok 10 legfontosabb partnere, amiből a szaktanácsadásra költöttek a legtöbbet. Közülük 4 cég ma már veszteséges, ám vezetőik állítják, ezért inkább a válság okolható, nem az állami megrendelések elapadása.

A nagy nemzetközi tanácsadó cégeket megelőzve az Ipsos volt az előző kormányzati ciklus egyik legfőbb nyertese: a minisztériumok által a hvg.hu közérdekű adatkérése nyomán összeállított dokumentáció szerint ez a kutatóintézet 2006 és 2010 között 1,29 milliárd forintért dolgozott az előző kormányoknak. A Gyurcsány Ferenc, majd az utolsó évben a Bajnai Gordon vezette kabinetek főleg szakpolitikai tanulmányokat rendeltek be külsős cégektől: a Miniszterelnökség közlése szerint erre négy év alatt összesen bruttó 10,2 milliárdot költöttek. Ezen a területen viszont a nemzetközi piacokon csak Big Four-ként emlegetett tanácsadó és könyvvizsgáló cégek voltak a korábbi kormányok legfőbb partnerei: a munkákért a Deloitte, a PwC Magyarország, Ernst and Young és a KPMG összesen 2,4 milliárd forintot kapott.

A hvg.hu pénteken számolt be arról a kimutatásról, melyet a minisztériumok nyilvántartásaiból, leltáraiból és adatbázisaiból állított össze a Miniszterelnökség: a kormánytól kapott dokumentáció szerint 2006 és 2010 között összesen 16,8 milliárd forintot költöttek a kormányok kommunikációs tanácsadásra, tanulmánykészítésre és közvélemény-kutatásra. A hvg.hu azt követően fordult adatkérésével a Miniszterelnökséghez, hogy egy közérdekű adatkérő pernek köszönhetően nyilvánosságra került, a második Orbán-kabinet tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel egyedül elnyerő Századvég-csoport február és június között már közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A szerződést az elmúlt egy évben többször módosították, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett.

Mivel a kormányzati kommunikáció többször utalt arra is, hogy a korábbi ciklusban a jelenlegihez képest az akkori kormányok sokkal többet költöttek, ráadásul a minisztériumi honlapok átalakítása és központosítása miatt az adatnyilvántartás megváltozott 2010 után, a hvg.hu közérdekű adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez. Ebben arra kértük a kormányt, hogy adja közre azokat a szerződéseket, amelyeket az előző ciklusban kötöttek azokra a feladatokra, melyekkel most egymagában a Századvég-csoportot bízták meg.

Kíváncsiak voltak a köz véleményére

A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek számos céggel voltak szerződései: akadt köztük kétfős betéti társaság, a rendszerváltás óta működő részvénytársaság és multinacionális cég is. A tanácsadókra, kommunikációra és közvélemény-kutatásokra fordított 16,8 milliárd forint 35 százalékát, 5,9 milliárd forintot tíz cégnek fizették ki. Ebből 3,6 milliárd volt a szakpolitikai tanácsadás, tanulmánykészítés, 1,99 milliárd a közvélemény-kutatás és 220 millió a kommunikációs tanácsadás. A hvg.hu kérdéseire válaszoló cégek nem vitatták a Miniszterelnökség által közölt összegeket.

Gyurcsány miniszterelnökként felavat egy autópálya-szakaszt - ügyeltek a megjelenésére
©

Az előző kormányok legnagyobb partnere a Szonda Ipsos – 2009-től csak Ipsos – volt, amelynek a Miniszterelnökség adatközlése szerint 1,29 milliárd forintot fizettek ki az előző ciklusban. A legtöbb pénzt a francia tulajdonban álló cég a közvélemény-kutatások után kapta: az elmúlt négy évben erre költött kormányzati összegek 44 százaléka, 1,06 milliárd az Ipsos megbízása volt. Az Ipsos legfőbb megbízója a korábbi ciklusban a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt, ahonnan több mint 500 millió forintos megbízása származott, másrészt a kormány hatásvizsgálatokat készítő háttérintézménynek, az Ecostatnak is sokat dolgoztak (105 milliós értékben). Závecz Tibor véleménykutatási igazgató a hvg.hu-nak azt mondta, a cég szinte minden esetben pályázaton nyerte el a megbízást, melyek többnyire gazdasági témájúak voltak. A megbízások többsége éves keretszerződés volt, az eseti megbízások ritkábbak voltak Závecz szerint.

A cég 236 millió forint értékben készített tanulmányokat, adott szakmai tanácsokat is a minisztériumoknak és intézményeiknek, ám ezzel csak a hatodik a rangsorban, kommunikációs tanácsadást a Miniszterelnökség kimutatása szerint pedig egyáltalán nem vállalt. „A mi esetünkben nem volt jellemző a szóbeli tanácsadás, ezek a tanulmányok rendszerint a közvélemény-kutatások következményei voltak: a kutatásainkat értékeltük ki szöveges formában, a szerződéseink kötelezetek is minket erre” – mondta Zavecz.

Az Ipsos mellett a Mediánról is elmondható, hogy elsősorban közvélemény-kutatásokat végzett a kormánynak 2006 és 2010 között. Ők szintén a MeH-től kapták a legnagyobb megbízásokat. Ezeknek köszönhetően a 716 milliós bevételével a Medián volt a központi közigazgatás harmadik legnagyobb partnere. A Mediántól kapott információk szerint a kormányzati kommunikáció előkészítéséhez, hatásainak értékeléséhez készítettek felméréseket, amihez minden évben három adatfelvételi eljárással (telefonos közvélemény-kutatás, omnibusz-felmérések, fókuszcsoport) történő vizsgálatra kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Hivatal. Így mérték többek között az adótudatosságot, a kormányzati munkáról kialakult képet, az egészségügyi reform megítélését is.

Hann Endre, a cég vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, kutatásai eredményeik jelentős részét közölték a sajtóban, átláthatóan működtek a korábbi ciklusban is (a cég 2006 januárjáig visszamenőleg elküldte a hvg.hu-nak az összes szerződés kivonatát, keretösszegét). Tanulmánykészítésre összesen 11 millió forintot kaptak: ezen a területen az első tíz cég közül a Medián keresett a legkevesebbet. A Medián közlése szerint a kormányzati kommunikációról, a család- és szociálpolitikáról írtak elemzéseket.

Az Ipsos és a Medián közvélemény-kutatásai után összesen 1,8 milliárdot keresett, ami az erre 2006 és 2010 között elköltött pénz 75 százaléka.

A Nagyok jótanácsai

A korábbi kormányzati ciklusban viszont a legtöbbet összességében nem a közvélemény-kutatásokra, hanem a tanácsadásra és tanulmánykészítésre költöttek a minisztériumok és háttérintézményeik. Mindkét területen a legtöbb pénzt a kisebb cégekkel kötött szerződések alapján, elaprózva költötték el: az előbbi területen mindösszesen 3,9-et, a másodikon 6,5 milliárdot.

2006-2010 Közvélemény-kutatás

Stratégiai és szakpolitikai

tanulmánykészítési feladatok

Kommunikációs tanácsadás Összesen
Deloitte 0 Ft. 855 564 167 Ft. 1 626 000 Ft. 857 190 167 Ft.
Ernst & Young 0 Ft. 403 944 288 Ft. 0 Ft. 403 944 288 Ft.
GKI 26 400 000 Ft. 355 894 200 Ft. 11 400 000 Ft. 393 694 200 Ft.
KPMG 0 Ft. 699 583 672 Ft. 0 Ft. 699 583 672 Ft.
Medián 704 897 000 Ft. 11 676 000 Ft. 0 Ft. 716 573 700 Ft.
Pénzügykutató Zrt. 48 000 000 Ft. 268 001 147 Ft. 0 Ft. 316 001 147 Ft.
Political Capital csoport 12 600 000 Ft. 234 753 486 Ft. 184 867 557 Ft. 432 221 043 Ft.

PricewatershouseCoopers

Magyarország 

(PwC)

0 Ft. 416 727 500 Ft. 0 Ft. 416 727 500 Ft.
Szonda Ipsos 1 060 071 108 Ft. 236 604 280 Ft. 0 Ft. 1 296 676 388 Ft.
Tárki 142 463 260 Ft. 215 895 200 Ft. 22 863 600 Ft. 381 222 060 Ft.
Összesen (Top tíz) 1 994 432 068 Ft. 3 698 643 940 Ft. 220 757 157 Ft. 5 913 833 165
Egyéb vállalatok 441 770 535 6 577 852 728 ft. 3 932 291 982 Ft. 10 951 915 245 Ft.
Összesen 2 436 202 603 Ft. 10 276 496 668 Ft. 4 153 049 139 ft. 16 865 748 410 Ft.

(A 2006 és 2010 közötti kommunikációs, tanácsadási, közvélemény-kutatási költései. Forrás: Miniszterelnökség.)

Amit nem elaprózva költöttek el, abban a Big Four vitte a prímet. A legnagyobb összeget a Deloitte kereste az elmúlt ciklusban, 857 millió forint értékben szerződött. Ezzel az összesítésben a második helyen áll a Szonda Ipsos mögött. A Deloitte egyik legnagyobb tételű szerződése az a 360 milliós megbízás volt, melyet a Miniszterelnökség közlése szerint a problémákat feltáró, átvilágító szakértői tanácsadás, illetve minőségbiztosítási tárgykörben kötöttek 2006 végén, és amelynek előkészítését a Deloitte akkori vezetője, Simor András végezte (őt 2007 elején a miniszterelnök jelölte a jegybank élére). A cég többek között 2007-ben közreműködött annak a bejelentésnek az előkészítésében, melyet az EU-nak küldtek a Malév privatizációjával kapcsolatban 14,9 milliós értékben (abban az időszakban Oszkó Péter vezette a céget, aki 2009 tavaszán a Bajnai-kabinet pénzügyminisztere lett). Később az Európai Bizottság kifogásolta a Malév új tulajdonosának adott támogatást.

„Cégünk valamennyi megbízását szabályos körülmények között nyerte el, feladatait pedig egyaránt magas szakmai színvonalon teljesítette, mint bármely más, nem állami megbízása esetében. A feladatok szerződésszerű elvégzését minden esetben teljesítésigazolás bizonyítja” – írta e-mailben feltett kérdéseinkre válaszolva a Deloitte marketing és üzletfejlesztésért felelős menedzsere.

A stratégiaalkotás és tanulmánykészítés második helyén a KPMG áll 699 millióval, harmadik a PricewatershouseCoopers Magyarország (PwC) 416 millióval, a negyedik pedig az Ernst & Young 403 millióval. A KMPG nem kívánt a feltett kérdéseinkre válaszolni, mindössze annyit, hogy a nyilvános pályázatokon elnyert megbízásaikról a Közbeszerzési Értesítőben tájékozódjunk. Továbbá ugyanazt közölte, mint a Deloitte és a PwC: megbízásaik, ügyfeleik tekintetében titoktartási kötelezettséget vállaltak. Így arra sem kaptunk választ, hogy ezek inkább szóbeli vagy főleg írásos tanácsok, elemzések voltak, ugyanis a Nagyok a piacon rendszerint jelentős óradíjkkal adnak tanácsokat.

Orálisan erősek
Az Origo november közepén kikérte a Miniszterelnökségtől, hogy a jogszabály-előkészítésben is szerepet vállaló Századvég milyen szolgáltatásokat végez. A portál összesítéséből kiderül, hogy a cég október végéig 1,1 milliárd forintért adott „orális tanácsokat”, illetve írtak stratégiákat. A portálnak kormányzati források azt mondták, az „orális tanácsokat” több tárcánál azért óvakodtak igénybe venni, mert „egy esetleges későbbi vizsgálat során nem lenne mivel igazolni a kifizetéseket”.

Feltörekvő hazaiak

A "Négy Nagy" mellett a tanulmánykészítésben, tanácsadásban tűnt ki több kisebb magyar cég. Szakpolitikai tanácsokat adott az Akar László irányította GKI (355 millió), a Lengyel László által vezetett Pénzügykutató Zrt. (268 millió), illetve a Political Capital csoport (234 millió).

Oszkó Péter még Deloitte-osként - de mit keresett a Malévban?
©

A Miniszterelnökség által közölt adatok szerint a GKI-csoport öt cége 2006-2010 között összesen 393 millió forintos árbevételt realizált a kormány (illetve állami intézmények) számára készített stratégiai és szakpolitikai tanulmánykészítés, illetve kommunikációs tanácsadás ellenértékeként.  Ez az összeg nagyságrendileg megfelel a GKI saját becslésének, de a a hvg.hu-nak küldött válaszában cég megjegyezte, hogy kommunikációs tanácsadást ők nem végeztek. Akar László csoport-vezérigazgató szerint mintegy 80 szerződés sorolható ide, és ehhez jönnek még a GKI előfizetéses rendszerben értékesített anyagai. Kifejezetten minisztériumoktól érkezett megrendelések mintegy 40 százaléka, a többi olyan intézmény, mint például a PSZÁF, NFÜ, Magyar Turisztikai Hivatal, Nemzetközi Technológiai Kht, Magyar Energia Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal.

Polgár Miklós, a Pénzügykutató Zrt. vezetője a hvg.hu érdeklődésére megerősítette, hogy a Miniszterelnökség által közölt adatok nagyságrendileg megfelelnek a valóságnak: a kormányzati számítás szerint a cég 2006 és 2010 forint összesen 316 millió forint értékben kapott állami megbízásokat, míg a saját összesítésük szerint 16 szerződés (ötöt minisztériummal, 11-et háttérintézménnyel kötöttek) alapján mintegy 301 millió forintot kerestek. A Pénzügykutató a Bajnai-kormány idején is elnyert két megbízást állami háttérintézményektől (ezek benne vannak a fenti adatokban is) mintegy tízmillió forint értékben, a kormányváltás óta viszont nem kaptak megbízást. Számításaink szerint a Pénzügykutató bevételének ebben a négy évben mintegy 40 százaléka érkezett állami szervektől.

Korábban a legtöbb vitát a sajtóban a Political Capital (PC) csoport megbízásai váltották ki. A Magyar Nemzet 2010 februárjában számolt be arról, hogy a cégcsoport 190 millió forintot kapott a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH). A lap szerint többek között a cégek a magyarországi szélsőjobb internetes megjelenéséről is készítettek elemzéseket – az ügyről az illetékes parlamenti bizottság akkor zárt ajtók mögött tárgyalt. A hvg.hu adatkérésére a Miniszterelnökség által kiadott dokumentáció szerint a PC-csoport állami megrendelései között ez lehetett a legnagyobb tétel: a mostani kimutatásban 172 millió forint szerepel. A Miniszterelnökség szerint a Political Capital Kft.-nek 2006-ban és 2008-ban volt megbízása arra, hogy heti, havi rendszerességgel készítsen elemzéseket az NBH-nak, 2008-ben a csoporthoz tartozó egyik cég közvélemény-kutatást is végzett, de a legnagyobb tételt az ügyben végzett kommunikációs tanácsadás tette ki. A cégcsoport a Magyar Nemzet állításaira 2010-ben úgy reagált, hogy munkatársaik 33 ezer oldalnyi elemzést készítettek, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az NBH tiltotta meg.

A Miniszterelnökségtől kapott dokumentáció szerint a PC csoport járt az élen a központi közigazgatásnál a kommunikációs tanácsadásban. Ez összesen 184 millió forintot tett ki az adatok szerint. A Miniszterelnökségtől kapott információk szerint ezek a szerződések általában válságkommunikációs tanácsokra, egy-egy intézmény kommunikációs stratégiájának kidolgozására vonatkoztak, illetve többek között ötleteket adtak arra, hogy a miniszterek hogyan készüljenek például egy-egy televíziós szereplésre. A Miniszterelnökség összesítése szerint a Political Capital cégeinek négy év alatt 432 millió forintot fizettek ki.

Ezt az összeget részben vitatja Szabados Krisztián, az egykori PC-csoport - új nevén Communications First-csoport (CF) - tulajdonosa és ügyvezetője. A CF számításai szerint nem 432, hanem 404 millió bevétele volt a központi közigazgatásból, ami 50 szerződésből jött össze. Ami az NBH-nak végzett munkát illeti, Szabados azt nyilatkozta, a cégnek titoktartási kötelezettsége van, viszont támogatják, hogy a Belügyminisztérium megossza a szerződéssel kapcsolatos részletes információkat".

Politikai kötődések

A 16,8 milliárdos összeg nagyságán felül a hvg.hu-val most közölt adatok pikantériáját elsősorban a politikai kapcsolatok adják. 2003-ban felmerült László Csaba pénzügyminiszter távozásakor, hogy utóda Akar László lesz, a GKI most részt vett az MSZP gazdasági programjának kidolgozásában. A GKI elnöke, Vértes András neve pedig a Gyurcsány lemondása utáni miniszterelnök-keresgélés idjén merült fel jelöltként. Lengyel László az utóbbi időben feltűnt Bajnai Gordon lakossági fórumain rendszeresen bírálva az Orbán-kormányt. Az Ipsos és a Medián rendszeresen végzett, illetve végez kutatásokat pártok megrendelésére, elsősorban az MSZP-nek, a Medián korábban az SZDSZ-nek. A Political Capital egyik volt vezetője, Somogyi Zoltán évekkel korábban az MDF-elnök, Dávid Ibolya tanácsadója volt, illetve a párt 2010-es kampányfőnöke volt (ebben az időszakban már megvált a PC-ben betöltött posztjától).

Somogyi Zoltán - sok jó tanácsuk volt
©

Viszont amennyiben a cégek Magyarországról származó, 2006 és 2010 közötti árbevételeit összevetjük a Miniszterelnökség által közölt – a minisztériumok és háttérintézményeik által kifizetett – összegekkel, akkor kiderül, hogy még a hazai tulajdonú kisebb társaságok sem kizárólag a központi közigazgatás megrendeléseiből éltek. Az évi többmilliárdos – esetenként a 15 milliárdot is meghaladó – bevételű, főleg multiknak dolgozó, több lábon álló Big Fournál a központi közigazgatás megrendelései nem jelentettek jelentős tételt. A Deloitte-tól azt a választ kaptuk, hogy náluk kevesebb mint 7 százalék ez az arány, a PwC-csoport összbevételét bevételét tekintve alig 1,5-2 százalékot jelent.

Az Ipsosnak a cégnyilvántartás szerint 9,5 milliárdos nettó bevétele volt négy év alatt, amiből a Miniszterelnökség által közölt, nettósított összeg 11 százalékot tesz ki. A Tárki-csoportnál ez az arány számításaink szerint négyéves átlagban 27 százalék, a GKI közlése szerint a 393 millió forintos összeg a csoport 2006-2010 közötti bruttó árbevételének 8-9 százaléka. A Political Capital – új nevén Communications First – csoport a cégbírósági mérlegek szerint korábban nem közölt konszolidált mérleget az összebevételeikről – csak külön-külön az egyes cégeikről –, így a számításnál a CF közlésére támaszkodunk: számításaik szerint  a bevételeik kevesebb mint 10 százaléka származott kormányzati megrendelésekből. (Ahol egyetlen cégről van szó, vagy a beszámolókban a cégcsoport konszolidált összbevételét feltüntették, ott a hvg.hu számította ki az arányokat, ahol ilyen adatok nem álltak rendelkezésre, az adott cég hvg.hu-nak küldött adataira hagyatkoztunk - a szerk.)

A Mediánnál és a Pénzügykutatónál már nagyobb az arány. A Medián azt közölte a hvg.hu-val, hogy négy év alatt a bevételeik 28-44 százaléka származott állami megrendelésekből, a Pénzügykutatónál 41 százalék volt az állami megrendelés, viszont egyiküknél sem haladta meg az 50 százalékot. A Miniszterelnökség által a hvg.hu-val közölt adatok viszont kizárólag a központi közigazgatásra vonatkoznak, az állami cégek (így a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű, a fővárosi tulajdonú BKV) nincsenek benne – nem zárható ki, hogy ezeket is beszámítva nagyobb lenne az állami megrendelések aránya az egyes cégek bevételeiben.

A második Orbán-kormány legjelentősebb megbízásait elnyerő Századvég korábban nem akart adatokat közölni a hvg.hu-nak ezekről az arányokról, de kormányzati forrásokból úgy értesültünk, munkatársaikat az állami megrendelések jelentős mértékben leterhelik, kevés kapacitásuk van jelenleg a piaci megrendelésekre. A szintén Fidesz kötődésű Nézőpont-csoport vezérigazgatója, Mráz Ágoston korábban azt közölte, cégeik megrendeléseinek közel kétharmada állami.

Kirakták az elakadásjelzőt

Viszont a korábbi kormányzati ciklusban jelentős állami megrendelésekkel rendelkező cégek közül többen veszteségesek lettek 2010 után. Az Ipsos 2011-ben 226 milliós, a Medián 2010-ben 41 milliós, a Political Capital Kft. tavaly 93 milliós mínuszt könyvelt el, a GKI Zrt. 2011-ben 510 ezer forintos adózott eredményt ért el, miközben 2009-ben még 14 milliós plusza volt.

Tény, hogy többségüknek a központi közigazgatástól a kormányváltás óta nincs megrendelése. Az Ipsos azt közölte, a cég forgalmának egy százalékát meg nem haladó mértékben kaptak megbízásokat az utóbbi két évben, a GKI-csoporttól azt a választ kaptuk, hogy legfeljebb a háttérintézményektől vannak megrendeléseik, a Mediántól pedig összesen bruttó 825 ezer forint értékben rendelt meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011-ben egy szociológiai adatfelvételt. A Pénzügykutató azt közölte, egyáltalán nincsenek ilyen megbízásaik.

A cégek vezetői viszont azt állítják: elsősorban nem a központi közigazgatás megrendeléseinek elapadása okozott vesztességet náluk. Az egyik társaság üzletágvezetője – aki nem akart névvel megszólalni – azt mondta, nemcsak a közvélemény-kutatások piaca zsugorodott nagymértékben, hanem a piackutatásból sem lehet már olyan jól megélni, mint a válság előtt. A szakember szerint jellemző, hogy a multik inkább multiktól rendelik meg a kutatásokat, az állami cégek pedig továbbra is inkább a Big Fourt részesítik előnyben. (Ezen a téren a válság miatt akkora a verseny, hogy információink szerint még a Négyek is jelentős mértékben engedtek az áraikból.)

Hann Endre a hvg.hu-nak azt mondta, korábban a médiától is komoly megrendeléseik voltak a közvélemény-kutatóknak, de a sajtó gazdasági helyzete is megrendült az utóbbi években, csökkent a kereslet (a Mediántól a HVG jelenleg is rendel kutatásokat a szerk.). Ugyanakkor az önkormányzatoktól sem számíthatnak a hazaiak nagy megrendelésekre (mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz 2006-os őszi áttörő győzelme után pártközponti kérés volt, hogy inkább a Nézőponttól rendeljenek szolgáltatásokat), a pártok közül ketten (SZDSZ, MDF) kiestek a versenyből, ráadásul 2014-ig nem lesz kampány, így nem is költenek erre (2006-os parlamenti választások után három ciklus közbeni kampány is volt).

A GKI reagálása

A cikkünk megjelenése után Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese levélben fordult a hvg.hu-hoz, melyben azt írta, szerinte a cikk címe

"azt a képzetet kelti az olvasóban, mintha a szakmai tanácsadás és elemzés lényege a mindenkori kormányzat és csókosai közötti 'buli' lenne".

Karsai levelében azt írta, "ha egy kormány kérdez, az szerintem érdem. Ha ezt nem csak egyetlen központi intézmény teszi, hanem a különböző állami intézmények külön-külön is megteszik, kiválasztva a szakterületükhöz legjobban értő elemző céget, az még inkább az. Ha pedig sokaktól kérdeznek, többféle véleményre kíváncsiak, illetve versenyeztetés keretében döntenek, az különösen örvendetes. A mostani állam nem kérdez. Csak megbízást ad egy-két, hozzá szorosan kötődő cégnek. Lehet, hogy az előző kormány felesleges kutatásokat is megrendelt. Lehet, hogy a tanácsok vagy elemzések sem voltak mindig egyformán jól hasznosíthatók. De az a kár, amit a kérdések hiánya, a szakmai kutató és tanácsadó cégek véleménye iránti közömbösség, általában a kontroll kikapcsolása okoz, nagyságrendekkel nagyobb lehet ennél."

A hvg.hu a többi érintett cégcsoporthoz hasonlóan a GKI álláspontját is megkérdezte az ügyben, aminek a cikkben helyt is adtunk. A cikkben nem állítottuk, hogy a 2006 és 2010 közötti kormányoknak dolgozó tanácsadók "csókosok" lettek volna, vagy hogy a tanácsadás "buli" lenne. A kormányzati tanácsadásról szóló cikksorozatunk negyedik részében bemutattuk, milyen megrendelései voltak a kormányoknak a korábbi ciklusban, és ez mennyibe került.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
M. László Ferenc Itthon

Századvég-sztori: milliárdos birodalmat épít Orbán háttérembere

Közel egymilliárd forintot keresett pár hónap leforgása alatt a Fidesz-közeli Századvég-csoport – derült ki egy októberi bírósági tárgyaláson. Ám a miniszterelnök főtanácsadójához köthető csoport nemcsak a kormány támogatását élvezi, a Fidesz-frakciónak és az MFB-nek is adnak tanácsokat, továbbá a kormányváltás óta a piacon is lendületet vettek, miután felismerték, az egészség jó befektetés. Megpróbáltuk feltérképezni a századvéges társaság szövevényes érdekeltségeit.

hvg.hu Itthon

Milliárdokat szórtak el tanácsadókra Gyurcsányék és Bajnaiék is

A hvg.hu kérésére kiadott adatok szerint 2006 és 2010 között az akkori kormányok és háttérintézményeik 16,8 milliárdot költöttek kutatásokra, tanulmányokra, szóbeli tanácsadásra. Az adatok hiányossága miatt a valós összeg ennél is nagyobb lehetett. Azt nem lehet tudni, mennyi volt a titkosított megbízások értéke.

M. László Ferenc Itthon

Surranópályán nőtt milliárdos üzletté a Fidesz-közeli agytröszt

Míg a 3,1 milliárdos kormányzati megrendelése miatt a média megkülönböztetett figyelemmel követte az utóbbi hónapokban a Századvég-csoport tevékenységét, a szintén Fidesz-kötődésű Nézőpont Intézet kisebb megbízások révén, de az állam egyik legfőbb beszállítója lett. Az időközben új cégekkel bővült, több mint száz alkalmazottal bíró csoport állami megrendelés-állománya elérte az 1,5 milliárdot. Sorozatunk negyedik része a kormányzati tanácsadókról, kutatókról.

Megkapták céges autóikat a Real Madrid játékosai, Benzema volt a legszerényebb

Megkapták céges autóikat a Real Madrid játékosai, Benzema volt a legszerényebb

Olyan lesz az AirPods 3, mint az AirPods Pro, csak épp olcsóbb annál

Olyan lesz az AirPods 3, mint az AirPods Pro, csak épp olcsóbb annál

Autópályán talált telibe egy kisrepülő egy Lexust – videó

Autópályán talált telibe egy kisrepülő egy Lexust – videó