Milliárdokat szórtak el tanácsadókra Gyurcsányék és Bajnaiék is
A hvg.hu kérésére kiadott adatok szerint 2006 és 2010 között az akkori kormányok és háttérintézményeik 16,8 milliárdot költöttek kutatásokra, tanulmányokra, szóbeli tanácsadásra. Az adatok hiányossága miatt a valós összeg ennél is nagyobb lehetett. Azt nem lehet tudni, mennyi volt a titkosított megbízások értéke.
Közel 17 milliárd forintot költöttek a 2006 és 2010 közötti kormányok kommunikációs tanácsadásra, tanulmánykészítésre és közvélemény-kutatásra – derül ki abból az adatsorból, melyet a hvg.hu adatkérésére állított össze a Miniszterelnökség a minisztériumok nyilvántartásaiból, leltáraiból és adatbázisaiból.
Október közepén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – miután két civil szervezet, a TASZ és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a közérdekű adatokért pert indított a kormány beszerzéseit intéző szaktárca ellen – arról számolt be, hogy a kabinet tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel elnyerő Századvég-csoport február és június között már közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A 933 millió forintot a vállalkozás annak a szerződésnek köszönheti, melyet az NFM-mel még tavaly decemberben írtak alá, majd a felhasználható keretet fokozatosan bővítve többször is módosítottak, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett. (A Századvég-csoport felemelkedéséről és gyors piaci térnyeréséről szóló cikkünket itt olvashatja.)
Az elmúlt hónapokban kiadott közleményeiben a Századvég, illetve az NFM többször utalt arra, hogy ez a megrendelés a ciklus egészét lefedi, ráadásul központi beszerzésről van szó, azaz a cégcsoport nemcsak egyetlen minisztériumnak, hanem a teljes kormányzatnak és a háttérintézményeiknek is dolgozik ezért az összegért. Mivel a kormányzati kommunikáció többször utalt arra is, hogy a korábbi ciklusban a jelenlegihez képest a korábbi kormányok sokkal többet költöttek, ráadásul a kormányzati holnapok átalakítása és központosítása miatt az adatnyilvántartás megváltozott 2010 után, a hvg.hu közérdekű adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez.
Ebben arra kértük a kormányt, hogy adja közre azokat a szerződéseket, amelyeket az előző ciklusban kötöttek azokra a feladatokra, melyekkel most egymagában a Századvég-csoportot bízták meg. A 2006 és 2010 közötti időszakból rendelkezésünkre bocsátott adatokat, az egyes szerződések tartalmát, a kifizetett összegek cégek szerinti bontását több részletben fogjuk közölni.
Írott és szóbeli tanácsok
A hvg.hu adatkérésére a Miniszterelnökség által a minisztériumoktól az elmúlt hetekben bekért és kapott kimutatások alapján összeállított dokumentáció szerint a 16,8 milliárdos összeg azokat a kifizetéseket tartalmazza, amelyeket a minisztériumok, a háttérintézményeik, az éves költségvetésekben külön nevesített, központi állami intézmények folyósítottak 2006 és 2010 között a nekik szerződéses alapon dolgozó cégeknek.
A kapott összesítés szerint a legnagyobb összeget a Gyurcsány Ferenc, majd a Bajnai Gordon vezette kormányok a stratégiai és tanulmánykészítési feladatokra költötték, a kimutatás szerint összesen 10,2 milliárd forintot. Kommunikációs tanácsadásra négy év alatt 4,1, közvélemény-kutatásra pedig 2,4 milliárdot költöttek.
A kapott adatok szerint a „kommunikációs tanácsadás” azokat a tanulmányokat, írott és szóbeli tanácsadásokat jelentette, melyeket az ezzel megbízott cégek adtak a kormányzatnak. Szintén ebből a 4,1 milliárdos pénzből vettek a korábbi kormányok válságkommunikációs tanácsokat, illetve többek között ötleteket arra, hogy a miniszterek hogyan készüljenek egy-egy televíziós szereplésre.
A valós összeg azonban a Miniszterelnökség szerint ennél több is lehet, mert a kapott adatokban a kommunikációs tanácsadásra fordított 4,1 milliárdban nincsenek benne azok a pénzek, melyeket a korábbi kormányok médiafigyelésre költöttek. Nincs benne a hirdetésekre, kommunikációs kampányokra az úgynevezett médiavásárlásra költött összeg sem.
A hvg.hu adatkérésére készített összesítésben a 2006-2010-re vonatkozó adatok között szintén nincsenek benne az állami cégek (például MÁV, Szerencsejáték Zrt.), illetve az önkormányzati alrendszer hasonló költései és nincsenek benne a jogi tanácsadásra költött pénzek sem. Jelenleg a Századvég a szerződése szerint részt vesz a jogszabály-előkészítésben, de ezen felül a jelenlegi kormányzat is igénybe veszi több ügyvédi iroda segítségét, így a 3,1 milliárdos keretösszegben jelenleg sem szerepelnek a jogi tanácsadásra költött pénzek.
A 16,8 milliárdban nincsenek benne azok a különleges beszerzések, melyeket az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő 143/2004-es kormányrendelet alapján intéztek az előző kormányok. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy egyes beszerzéseket kiemeljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól és speciális, titkosított alapon bonyolítsák le a tendert, kössék meg a szerződéseket.
Mennyi az annyi? |
A kormány a Századvég tavalyi megbízása óta többször hivatkozott arra, hogy a szerződéssel jelentős megtakarításokat ért el, mert a központosított közbeszerzés eredményeként jóval kevesebbet költenek szaktanácsadásra és közvélemény-kutatásokra, mint az előző kormányok. A jelenlegi kormánynak a Századvéggel kötött megállapodáson felül is vannak szerződései – így médiafigyelésre a Nézőpont-csoport egyik cégével, illetve médiavásárlásra az Inter Media Grouppal –, de a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján a 2006 és 2010 közötti kormányok 16,8 milliárdos költésében nincs benne a médiafigyelésre és a kommunikációs kampányokra költött pénz, az adatok számolva pedig a Századvég-megállapodásban található 3,1 milliárdos összeg a korábbi kormányok költésének mintegy egyötöde. |
Olvadó archívumok – hiányos adatok
A hvg.hu azért fordult a Miniszterelnökséghez, mert ugyan a korábbi tárcák honlapjai közül több még elérhető, a szerződéseket, gazdálkodási adatokat tartalmazó archívumok hiányosak, az új kormany.hu pedig csak 2010-ig visszamenőleg tartalmazza a közérdekű adatokat.
A Miniszterelnökség az adatközlést követően felhívta a figyelmünket arra, hogy még az összeállított adatok „sem tekinthetők teljes körűnek”, ugyanis a kérésünkre lezajlott adatgyűjtés során kiderült, hogy több intézménynél nem áll rendelkezésre a teljes ciklust lefedő adatsor. A kapott adatok szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogelődjei esetében csak 2008. május 15-ét követő időszakra, a szociális és sport ágazatról csupán 2007-től állnak rendelkezésre adatok. Ugyanakkor a korábbi Miniszterelnöki Hivatal szerződései „nem állnak teljes körűen rendelkezésre”, ezért „a tárcáktól megkapott adatok nem tekinthetőek teljes körűnek és véglegesnek”.
Az adatok közzétételét szabályozó – 2012-ig hatályban lévő – 2003-as „üvegzsebtörvény” szerint a honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kellett volna az adatok hozzáférhetőségét.
Vándorló archívumok |
Nemcsak a kormányzati struktúra 2010-es átszabásakor vándoroltak az egyes szakterületek és velük a nyilvántartások a tárcák között. Az önkormányzati ügyek a rendszerváltás után például hagyományosan a Belügyminisztériumhoz tartoztak. 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány megalakulásakor azonban megszűnt a Belügyminisztérium, egy része Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium néven önálló tárca lett, egy másik része az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz került. 2008 tavaszán, miután az SZDSZ felmondta a koalíciót, átszervezték a kormányt, így az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részeiből három tárcát szerveztek: Önkormányzati Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Alig egy évvel később Gyurcsány Ferenc lemondott, és megalakult Bajnai Gordon kormánya, de ekkor már nem szervezték át a tárcákat. 2010-ben viszont, a második Orbán-kormány hivatalba lépése után alaposan felforgattak mindent: az önkormányzati ügyek visszakerültek az ismét létrehozott Belügyminisztériumhoz, a két másik tárca feladatait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közt osztották fel |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Századvég-sztori: milliárdos birodalmat épít Orbán háttérembere
Közel egymilliárd forintot keresett pár hónap leforgása alatt a Fidesz-közeli Századvég-csoport – derült ki egy októberi bírósági tárgyaláson. Ám a miniszterelnök főtanácsadójához köthető csoport nemcsak a kormány támogatását élvezi, a Fidesz-frakciónak és az MFB-nek is adnak tanácsokat, továbbá a kormányváltás óta a piacon is lendületet vettek, miután felismerték, az egészség jó befektetés. Megpróbáltuk feltérképezni a századvéges társaság szövevényes érdekeltségeit.
Origo: szinte csak a Miniszterelnökségnek ad orális tanácsokat a Századvég
Szinte csak a Miniszterelnökségnek dolgozik a Századvég, pedig a fejlesztési miniszter tavasszal még azt mondta, hogy a cégcsoport minden minisztériumot segít majd tanácsaival, ezért kötöttek vele milliárdos szerződést – írja az Origo. A Századvégtől október végéig 1,1 milliárd forintért adtak egy kormányzati forrás megfogalmazása szerint orális tanácsokat, illetve írtak stratégiákat.
A Nézőpont cégét bízzák meg a kormányzati médiafigyeléssel
A Nézőpont Intézet cége, a Médianéző Kft. nyerte évi 360 millió forintért az egységes kormányzati médiafigyelésre és -elemzésre, valamint médiahatás-vizsgálatra kiírt közbeszerzési pályázatot - írta a Magyar Nemzet és a Népszabadság csütörtökön.
Népszava: Nézőpont-cégnek fizet százmilliókat a Szerencsejáték Zrt.
Már három éve a Szerencsejáték Zrt. látja el kormányzati megbízásokkal a kormányközeli Nézőpont Intézet egyik leánycégét – írja a Népszava csütörtöki száma.
