Nemcsak a Századvég-csoport vált rendkívül sikeressé a 2010-es kormányváltás után: a Fideszhez több szálon kötődő, az utóbbi években szintén cégcsoporttá fejlődött Nézőpont szerződésállománya meghaladta a másfél milliárd forintot – derül ki a Közbeszerzési Értesítő közleményeiből és az állami vállalatok közérdekű adatközléséből. A hat vállalkozásból álló holding bevételeinek legnagyobb része a 2014 végéig szóló kormányzati megrendelésből származik, de százmilliókért dolgoznak a Szerencsejáték Zrt.-nek, tízmilliókért a médiahatóságnak, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is.

Az Orbán Viktor és a párt jogi ügyeit intéző – jelenleg miniszterelnökségi államtitkár – Győri Tibor által 2005-ben elindított, majd a 2006-os választások után teljesen újjászervezett Nézőpont Intézet felemelkedése már az előző kormányzati ciklusban elkezdődött. Akkor főleg a fideszes vezetésű önkormányzatok megrendelései lendítették előre a céget, sőt sokáig úgy tűnt, a pártvezetés bizalmát elveszítő Századvég helyett a Navracsics Tibor által mentorált Nézőpont lesz a Fidesz első számú háttérintézménye, think tankje.

Egy 2009-es fordulatot követően mégis a Századvég lett a kormányváltás első számú nyertese, viszont 2011-2012-re a Nézőpont-csoport is megszilárdította a pozícióit. Részben a kormányváltás óta folyamatosan növekvő megrendelés-állományra reagálva a cégvezetés a profilt bővítve, a különböző feladatokat elkülönítve, négy új vállalkozást indított, melyek az alapításuk után pár hónappal már meg is kapták az első állami megbízásaikat. (A Századvég történetéről itt, gyors piaci térnyeréséről pedig itt, a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok 17 millirádnyi megbízásairól pedig itt olvashat részletesebben.)

A szerencsejáték forgandó

Hamar a csoport egyik zászlóshajója lett a Kutatópont Kft., amelyet 2010 februárjában jegyeztek be, majd 8 hónappal később máris komoly megbízást kapott. Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. – a korábbi piackutatóit, az Ipsost és a Medián lecserélve – a Nézőpont Intézet Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló kft.-t bízta meg a feladattal. A Kutatópont így 2010 októbere és 2011 decembere között 100 milliós, idén pedig újabb 165,3 milliós megbízáshoz jutott. A cég 2011-es árbevétele a cégbíróságra leadott mérleg szerint 174 millió forint volt, ami arra utal, hogy a Szerencsejátéktól kapott megbízása volt a legnagyobb tétel. Ugyanakkor a Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma annak, hogy a feladatra a Szerencsejáték közbeszerzést írt volna ki. Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, a jogszabályi környezet miatt nem volt közbeszerzés, viszont volt pályáztatás, ahol másokkal versenyezett a Kutatópont.

Mráz Ágoston - jó helyen, jó időben

MTI / Beliczay László

A cég a legfrissebb sikerét az uniós támogatásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) érte el a múlt hónapban. Mostantól a Kutatópont végzi az NFÜ-s piackutatási feladatokat. A szerződésben foglalt keretösszeg 100 millió forint egy évre, a szerződés meghosszabbítható, az első kutatásokat már el is végezték. Ugyanez a cég vett részt a 2015-re tervezett digitális átállás előkészítésében és az internetes médiapiac felmérésében is, mellyel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság bízta meg a céget. A hatóságnál három feladata is volt a cégnek: 2011-ben és 2012-ben egy 17,8, egy 24,3 és egy 15,6 milliós keretösszegű megbízást nyert el. A Közbeszerzési Értesítő szerint szerteágazó feladatokat kellett ellátnia a Kutatópontnak: két településen – a legdrágábbnak számító – személyes megkérdezésen alapuló felmérést kellett végezniük a médiahasználati szokásokról 7 ezer fő megkérdezésével. Mráz azt mondta, ez végül 4 ezer főre változott, mert a hatóságtól csak ennyi címet kaptak, de ennek megfelelően 5 millió forinttal csökkent a megbízási díj is. Egy másik megbízásnál az online médiát, az IT-biztonságot, illetve az e-kereskedelem hazai helyzetét vizsgálják. Mindhárom tenderen olyan cégeket előztek meg, mint a 2001 óta infókommunikációval foglalkozó Bellresearch vagy az 1999 óta működő N.R.C. Internet Marketing Kft.

A legnagyobb értékű megrendelést a Médianéző Kft. szerezte a csoportnak. Bár a piacon olyan vetélytársa vannak, mint az 1992-ben alapított, az egymást követő kormányoknak bedolgozó Observer, a cég egyedül indult és nyert azon a tenderen, melyet 2011 őszén a kormányzat központi megrendeléseit intéző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) írt ki.

Tavaly 129,8 millió forint volt a cég árbevétele, ám ekkor még nem lépett életbe az a szerződés, amely 2012 és 2014 decembere között havi 30,3 milliós keretösszegű megbízást adott a Médianézőnek, hogy a minisztériumok számára médiafigyelést és médiaelemzést, illetve ehhez kapcsolódó kutatásokat végezzen. Bár az összeg nem ér fel a tanácsadásra és szintén közvélemény-kutatásokra felkért Századvég-csoport 3,1 milliárdos keretösszegű megbízásához, ha a kft. teljesíti a szerződésben lefektetett feltételeket, akkor 2014 végéig akár 1,09 milliárdos bevételre is szert tehet a kormányzattól.

3,5 millió tízzel felszorozva

Az első Orbán-kormány még házon belül tartotta a sajtófigyelést, arra törekedve, hogy a minisztériumok sajtóosztályai, munkatársai végezzék el ezt a feladatot. Most viszont kiszervezték a Médianézőhöz, amely révén a cégcsoport eddigi legnagyobb feladatát kapta.

A cég nem először végez ilyen feladatokat a kormánynak, már 2010 őszén is kaptak két megbízást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM): akkor az egyik feladatra havi bontásban 1,9, a másikra 1,5 millió forintot kapott a Médianéző – a tavalyi pályázaton viszont havi 30,3 millióban szabták meg a keretösszeget. Az Origo januárban a minisztériumoktól kikért adatok alapján úgy számolt, addig a teljes kormány havonta átlagosan mintegy 3,5 milliót költött erre a feladatra.

(Az Nézőpont-cégek állami megrendelés-állománya. Forrás: hvg.hu gyűjtés, Közbeszerzési Értesítő, Nézőpont-adatközlés, cégek közlései.)

Ahogy januárban az Origónak, úgy Mráz most a hvg.hu-nak is azt hangsúlyozta, a két összeget nem is lehet összehasonlítani. A vezérigazgató betekintést adott a cég feladatköreibe, amiből kiderül, hogy napi hat feladatot végeznek, a reggeli sajtószemlétől, a hírösszefoglalókon keresztül a nemzetközi sajtó áttekintéséig, továbbá havonta készítenek a hazai és nemzetközi sajtóban megjelenő témákról elemzéseket, statisztikai kimutatásokat. A Mráz által megmutatott dokumentációból az is kiderül, hogy a pályázat elnyerése óta tovább bővült a megbízóik köre is: már nemcsak a minisztériumoknak, hanem többek között az adóhivatalnak, az államkincstárnak, az atomenergia hivatalnak és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is készítenek sajtófigyelést. A vezérigazgató ugyanakkor azt hangsúlyozta, hiába bővült a megrendelők köre, a keretösszeg a régi maradt.

Stiller Ákos

Ennek a megállapodásnak a része az a felmérés is, amit az év elején készített a Médianéző az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) az új Nemzeti alaptanterv társadalmi elfogadottságáról. Az Origo által bemutatott kutatásban – amiről az Emmi azt közölte, 10 évre titkosították, a Médianéző viszont közreadta – az erkölcsi és hazafias nevelés szükségességére is rákérdeztek, illetve arra is, kell-e mindenképpen tanulniuk az általános iskolásoknak János vitézről és az 1848-as forradalomról.

A kormányzati, Szerencsejáték Zrt.-s és az NFÜ-s megbízásokhoz képest a csoport többi állami megrendelése szinte csak aprópénzt hoz a cégeknek. A Médianéző 17 millióért dolgozik a Magyar Fejlesztési Banknak. A Nézőpont Intézet Zrt. pedig 9,4 milliós díjért az NFÜ-nek mérte fel a vállalkozások és a lakosság elégedettségét. A legtöbb állami megrendelést olyan közbeszerzésen vagy tenderen nyerte el a cég, mely nem volt nyílt, hanem meghívásos, esetenként a kiíró meg sem hirdette, hanem csak egy adott körtől kérte be az ajánlatokat.

A mag el van vetve

„A 2011-es árbevételünk legalább harmada származik nem állami megrendelésekből” – mondta a hvg.hu-nak Mráz Ágoston. A vezérigazgató szerint a következő időszak legfőbb célkitűzése, hogy a piaci megrendelések arányát jelentős mértékben növeljék, mint fogalmazott: „nem homokra építjük a várat”, elismerve, arra törekszik, hogy egy valamikori kormányváltás se okozzon gondot a csoportnak.

Ennek érdekében idén hozzáláttak a csoport átszervezéséhez, és két újabb céget jegyeztek be. Februárban született a Mediaméter Kft., amely piaci információk szerint el is indult azon a tenderen, melyet rádiók írtak ki a hallgatottság mérésére, és melyet korábban a GfK végzett. Októberben alapították a Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft.-t, amellyel leválasztják a csoport másik részéről a politikai események napi elemzését.

Mráz szerint a csoportvezető és vagyonkezelő részvénytársaságot heteken belül át is nevezik Bonum Semenre (latin kifejezés, jelentése: jó mag), mellyel céljuk, hogy az üzletet és a politikai elemzést szétválasszák, így a Nézőpont nevet csak az elemzéseket készítő kft. viszi majd tovább. „Ez egy politikai márkanévvé vált az elmúlt években, és a cégcsoport már nem csak erről szól” – mondta Mráz. Közben a 2008-ban – részben az 1991 óta működő Századvég Alapítvány mintájára – bejegyzett Nézőpont Alapítvány lassan elhal: bár 2011 elején sikerült a kuratórium élére megnyerni az Amerikai Kereskedelmi Kamara volt elnökét, Bienerth Gusztávot, ő tavaly decemberig vállalta a megbízást, ma már nincs működő kuratóriuma a szervezetnek.

A megbízások bővülésének köszönhetően a Nézőpont-csoport az utóbbi két évben egy középvállalattá nőtte ki magát. A 2011-es évben a csoportnak több mint 400 milliós volt az árbevétele, ám a tavaly év végi NFM-megállapodás és a cégcsoport egyéb bevételei újabb ugrást vetítenek előre.

Tavaly év végén – amikor már dolgoztak a kormánynak – a cégbírósági nyilvántartás szerint a csoportnak összesen 89 munkatársa volt a vezetőkkel együtt. Mráz Ágoston a hvg.hu-nak azt mondta, az egyre növekvő feladatállomány miatt most már 100 fölött van az alkalmazottaik száma – ezzel mindenképpen megelőzik a közel 60 fős Századvéget. A létszámbővülés során az utóbbi két évben több huszonéves fiatal került a cégekhez, van köztük olyan elemző, aki még most is egyetemre jár. A piacon ezért is bírálják gyakran a Nézőpontot, mert a vetélytársak szerint tapasztalatlan fiatalok végzik a több tízmillió forintos kutatásokat.

A mentor: Navracsics Tibor

A Nézőpont Intézet alapítása óta több szálon is kötődik a Fideszhez. A részvénytársaság elődjét, az Europtimus Rt.-t Habony Árpád, a pártelnök kommunikációs főtanácsadója és Győri Tibor alapította, aki sokáig a párt gazdasági holdudvarát összefogó Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Rt.-t vezette.

A mérlege szerint a cég már az első évében, 2005-ben is jelentős, 251 millió forintos bevételt könyvelhetett el. A mérlegből mindössze annyi derül ki, hogy a bevétel piackutatásból, elemzésből, tanácsadásból származott, de az nem, hogy kik voltak a megrendelők (az üzleti titok megőrzése miatt ilyenek nem is kerülhetnek be egy mérlegbe). Mráz a hvg.hu-nak azt mondta, ő 2006-ban került a céghez – és lett kisebbségi tulajdonos –, amelyet a 2006-os választások után alakítottak át, majd neveztek át Nézőponttá, így nem ismeri az előzményeket. Fideszes források szerint Orbán tanácsadója már akkor is egy olyan háttérintézmény akart kiépíteni a választások előtt, amivel segítheti a párt felkészülését a kampányra, így vélhetően bevételei egy részét is így szerezte a korai években a cég.

Stiller Ákos

A választások után viszont a teljesen átalakított részvénytársaság egy olyan kör felügyelete alá került, melynek prominense, Navracsics Tibor élesen szemben állt Habonnyal. Orbán tanácsadója 2006 júniusában eladta a maradék részesedését is, Győri viszont 2010-ig maradt a cégben. A 2006-os választások után lett a Navracsics-tanítvány, Mráz a Nézőpont szakmai vezetője, akinek cégépítési erőfeszítéseit a frakcióvezetővé emelkedett volt tanára évekig támogatott. Navracsicsnak kifejezetten rossz volt a viszonya Habonnyal, akit akkoriban ki is tiltott a frakcióülésekről (a tanácsadóra sokan haragudtak a Fideszben, őt hibáztatva a 2006-os vereségért).

A cég első, a Nézőpont nevet ismertté tevő akciója az volt, amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után szakértői kormányt javasolt és Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság akkori elnökét ajánlotta miniszterelnöknek. Két évvel később viszont, amikor a kormánypártok játszottak el a szakértői kormány ötletével, a Nézőpont elemzésében azt írta, ez leginkább a szocialisták érdekeivel vágna egybe, mert a pártok feletti kormányzással az MSZP előtt megnyílna a lehetőség, hogy megossza a ciklus kormányzati teljesítményének felelősségét.

Verseny a Századvéggel

„A Stumpf István nevével fémjelezhető Századvég Alapítványhoz hasonlóan, konzervatív-liberális értékeket vall” – mondta 2006 szeptemberében a Népszabadságnak Mráz, milyen irányba akarja vezetni a Nézőpontot. A Fideszben sokan úgy tartották, az intézet az Orbánt egyre élesebben bíráló – még a leváltását is felvető – Stumpf intézményével szemben hozták létre, miután a párt vezetői már nem bíztak az egykori kancelláriaminiszterben.

A Fidesz számára nagy győzelmet hozó önkormányzati választások után forrásaink szerint a pártközpontból „erős jelzést” küldtek a településeknek, hogy a Nézőponttól érdemes szolgáltatásokat, médiafigyelést rendelni. Ez meglátszott a bevételeken is: míg a Giró-Szász András által 2006-ban alapított Strategopolis Kft. bevételei hullámoztak 2010-ig, a Nézőponté 2007 és 2010 között 65 millióról 223-ra emelkedett.

Bár Navracsics Tibor a 2010-es kormányváltáskor több fiatal szakembert is magával vitt a Nézőpontból a KIM-be, a Fideszben közismert ténynek számít, hogy Mráz és a miniszterelnök-helyettes 2011-ben fokozatosan eltávolodott egymástól. Több befolyásos fideszes politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, ma már kifejezetten feszült a viszony köztük. Mráz a kettőjük viszonyáról nem akart beszélni, így arról sem, hogy nézeteltérésüknek van-e köze a Nézőpont-csoport ügyeihez.

Narvacsicsnak kormányon belül több konfliktusa is volt a miniszterelnökkel, forrásaink szerint Mráz és a miniszter kapcsolatának megromlása éppen ezért jól is jött az állami tendereken induló Nézőpontnak. Ma már senki sem gondolja a kormányban, hogy a Nézőpont Navracsics háttérintézménye, ráadásul forrásaink szerint a vezérigazgató jó kapcsolatokat épített ki a miniszterelnök környezetében.