Balog Zoltán azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának.

Megemlítette, nemcsak Fehéroroszországban van hallgatói szerződés, más országokban is elvárják, hogy ne a gazdagabb államokban hasznosítsák tudásukat a hallgatók. Hozzátette: van olyan ország, amelytől kártérítést kér a szegényebb állam, mert utóbbi közpénzen képezte hallgatóit, de tudásukat a gazdagabb államokban hasznosítják.

A HÖOK kifogására, hogy az emberierőforrás-miniszter határozza majd meg a felvételi ponthatárokat, Balog Zoltán azt válaszolta: az egyetlen korlát az egyetem befogadóképessége lesz. Példaként hozta fel, hogy ha az állatorvosi egyetemen 300 hely van, akkor oda nem lehet 400 hallgatót felvenni, mert ez esetben a felvettek jogai sérülnének, mivel nem tudnák a megfelelő színvonalú képzés feltételeit biztosítani nekik.

A tárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy miként hasznosulnak a felsőoktatási intézmények forrásai, mert ma az egyetemeken, főiskolákon több százmillió forintos terhek vannak, ugyanis magánbefektetőkkel fejlesztették az intézményeket - egyebek mellett így építtettek kollégiumokat -, és ezekre a munkálatokra hiteleket vettek fel, amelyeket vissza kell fizetni. Ezzel több mint 10 milliárd forint adósságot halmoztak fel, amelyet az államnak kell visszafizetni. Ennek részleteit azonban "nem az utcán kell megbeszélni, ez egy türelemjáték" - mondta.

A Magyar Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyebek mellett az egyetemek adósságrendezését és az EU-s projektek önrészét is átvállalja az állam abból a plusz 24 milliárd forintból, amelyet a felsőoktatásra szán.