"A haláltáborok a gyalázat emlékművei. Az 1945. január 27-én felszabadított auschwitz-birkenaui haláltábor 68 éve mementóként mutatja az európai történelem eddigi legsötétebb tévútjának gyötrelmes végállomását" - írta Áder János a levelében, amely a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) honlapján olvasható.

"A haláltáborokba hurcoltakra emlékezni egyet jelent szembenézni a ténnyel: közülünk is bárki ott lehetett volna az ártatlan áldozatok között. Azok között, akik olyanok voltak, mint mi, ma élők. Sikerre, boldogságra, szeretetre vágytak. Arra, hogy helytállhassanak az élet küzdelmeiben. Az ő elvesztésük egész Európa vesztesége" - írta az államfő.

"Számunkra, mai magyarok számára azonban az emléknap nemcsak a gyászról szól. Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának üzenete, hogy az aljas eszmék követői sohasem győzhetik le azokat, akik az élet oldalán állnak" - áll a levélben.

"Közös történelmünk és kultúránk üzenete, hogy a diktatúrák az emberi szenvedés és a halál forrásai, hogy csak a demokrácia teremthet emberhez méltó életet bármely nemzet polgárainak. A holokauszt nemzetközi világnapján, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke, a megkínzottak és a meggyötörtek előtt, akkor hitet teszünk amellett, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog minden embert megillet, és ehhez mi, XXI. századi magyarok, minden körülmények között ragaszkodunk" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. A magyarországi holokauszt emléknap április 16-ra esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.