szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Nem alaptörvény-ellenes, hogy a rendőrök bevihetik a lógós diákokat az igazgatóhoz, ahogy a köznevelési törvénynek az a paragrafusa is kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A gyermekeket érintő rendelkezéseket az ombudsman támadta meg, de az alkotmánybírók többsége szerint az államnak fontos szerepe van a gyerekek fejlődésének biztosításában.

Hiába kérte Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette meg a köznevelési törvénynek azt az előírását, amely szerint 2014-től kötelező lesz óvodába járni minden három évnél idősebb gyereknek. Az Ab kedden meghozott, szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint az sem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy nem a szülő, hanem az óvoda vezetője, illetve a szakértői bizottság dönti el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek.

Az ombudsman arra hivatkozva kérte – még tavaly júliusban – a rendelkezések megsemmisítését, hogy az korlátozza a szülőknek az alaptörvény, illetve a Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezményben biztosított neveléshez való jogát. Szabó Máté szerint az óvoda ugyan nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, de az egységes, kötelező korhatár nem veszi figyelembe, hogy ebben az életkorban még igen jelentős különbségek lehetnek a gyerekek közt.

Szintén kedden született döntés Szabó Máté egy másik, szintén gyermekeket érintő beadványáról: az Ab nem találta alaptörvény-ellenesnek a köznevelési-, illetve a rendőrségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a rendőröknek joguk van bekísérni az igazgatóhoz az utcán vagy a plázákban csellengő, az iskolából igazolatlanul hiányzó diákokat. Az ombudsman szerint ugyan ez a gyerekek emberi méltóságát sérti, de az Ab úgy találta, a tankötelezettség teljesítése nem kizárólag a tanuló és a szülő magánügye, abban az államnak is van szerepe.

Napi négy óra nem a világ

Az kötelező óvodáztatásról szóló határozat indoklása szerint a szülő jogai mellett az alaptörvény arról is rendelkezik, hogy kötelességük gondoskodni a kiskorú gyermekről, illetve taníttatatni. A neveléshez való jog a határozat indoklása szerint nem is értelmezhető a kötelességektől elvonatkoztatva. Az államnak pedig megfelelő intézményi háttér biztosításával segítséget nyújtania a szüléknek ahhoz, hogy ennek megfeleljenek. Az alkotmány pedig „igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában”.

Bár az alkotmánybírók szerint ugyan „elsősorban a szülők jogosultak arra, hogy döntsenek a gyermekeik testi és szellemi fejlődésével kapcsolatos kérdésekben”, de ez a határozat szerint a kötelező óvodáztatás mellett is biztosított, hiszen a gyermekek „adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat – többek között – óvodát”.

©

„A napi négy órás foglalkozás általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez” – írja a határozat indoklása. Az Ab szerint ez a négy óra nem gátolja a szülő gyermekkel való foglalkozását, sőt, a közösségi élet kiegészíti azt. Amennyiben pedig a gyermek különös érdeke lenne, akkor a törvény „széles körben lehetőséget ad a felmentésre”.

Az iskolaérettséggel kapcsolatban az alapvető jogok biztosa elsősorban azt sérelmezte, hogy – mivel az iskolaérettség nem csupán pedagógiai vagy orvosi kérdés – a szülő „akár a szakértőnél is pontosabban tudja megítélni”, hogy az iskolakezdés a gyermeke számára nem túlzottan korai-e. Az alkotmánybírók szerint viszont az iskolaérettség „elsősorban szakmai kérdés”, hozzátéve, hogy a törvény lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy kikérjék a szakértői bizottság véleményét, ha aggályaik vagy kételyeik vannak.

A határozat egyik érdekessége, hogy ahhoz – három másik alkotmánybíró mellett – Paczolay Péter, a testület elnöke is különvéleményt csatolt. Paczolay szerint a köznevelési törvény szabályozása „fordított - már-már családellenes - logikát képvisel”, hiszen nem azt kellene igazolni, hogy a szülő alkalmas a gyermeke nevelésére, hanem azokban az esetekben lenne indokolt a szülői jogok korlátozása, ahol igazolt, hogy a gyermek jogaival és érdekeivel ellentétes módon jár el, és nem tudja biztosítani a megfelelő nevelést és társadalmi beilleszkedést.

Lógni márpedig nem szabad

A lógós gyerekek esetében viszont az Ab régen nem látott egységbe tömörült, és egyhangúan fogadta el a határozatot, amelyhez még párhuzamos indoklást sem csatoltak. A határozat szerint a törvény megfogalmazása ugyan kissé homályos, de nem annyira, hogy sértse a jogbiztonságot. Az alkotmánybírók abban sem értenek egyet az ombudsmannal, hogy az emberi méltóság sérelmét jelenti, hogy a rendőrök nem hisznek a gyerekek szavának, és csak írásos igazolást fogadnak el.

„Hangsúlyozni kell, hogy az általános cselekvési szabadság nem élvez az emberi méltósághoz hasonló feltétlen védelmet” – írja a határozat, amely szerint a tankötelezettséget az alaptörvény is intézményesíti, így a tanköteles korúaknak a cselekvési szabadság mellett van egy sajátos kötelezettségük is, ami összekapcsolódik a gyermeket megillető, védelemhez és gondoskodáshoz való joggal. Az oktatásból való kiesés pedig olyan, akár hosszú távú hátrányai származnak a gyerekeknek, ami indokolttá teszi a hatósági fellépést is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hadat üzentek a gyerekmunkának, de csak rosszabb lett a helyzet

Hadat üzentek a gyerekmunkának, de csak rosszabb lett a helyzet

Igen hasznos funkció érkezik a Microsoft Teamsbe: kiszűri a háttérzajokat

Igen hasznos funkció érkezik a Microsoft Teamsbe: kiszűri a háttérzajokat

Koronavírus: „vörös forgatókönyv” Erdélyben

Koronavírus: „vörös forgatókönyv” Erdélyben