A jelenleg 41 esztendős Pongó István 1997-től dolgozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve elődeinél. A vádlott feladata volt - a kecskeméti regionális ellenőrzési központ egyik csoportvezetőjeként - többek között megvizsgálni, hogy az adóraktári engedélyért folyamodó vállalkozások telephelyei megfelelnek-e a jövedéki törvény előírásának.

2008 tavaszán egy soltvadkerti cég kért adóraktári engedélyt, ennek kiadását azonban megtagadták, mert a vállalkozásnak köztartozása volt. Az ügyben eljáró férfi felkereste a vádlottat azzal, megoldható-e, hogy mégis megkapják az engedélyt. A vádlott később egy személyes beszélgetés során közölte, hogy 300 ezer forint átadása és 100 ezer forint köztartozás kifizetése esetén a kft.-t terhelő többmilliós adóhátralék ellenére is megoldható az engedély kiadása. A megbeszélést követően a vádlott átvette a 300 ezer forintot, a cég számára pedig kiadták az engedélyt.

Egy másik vállalkozás egyszerűsített adóraktári engedélyért folyamodott. Az eljárás ügyintézője a vádlott volt, aki közölte a kérelmezővel, hogy jövedéki tartozás miatt nem adható ki az engedély, és felajánlotta, 300 ezer forint fejében megoldja az ügyet. A vádlott 2008 júniusában egy kecskeméti benzinkútnál átvette a kenőpénzt, a vállalkozás pedig röviddel később megkapta az engedélyt.

A táblabíróság kétrendbeli, fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés  bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte.