A nyomozóhatóság eljárását megkérdőjelező dolgok derültek ki a Prisztás-ügy keddi tárgyalásán, amelyet rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartottak a Fővárosi Törvényszéken. Az eljárás elsőrendű vádlottja, az olajszőkítésből milliárdokra szert tett Energol Rt. egyik vezetője, Portik Tamás, aki úgy úszta meg a felelősségre vonást, hogy évekig bujkált, így ügye 2003-ban elévült. Az ügyészség szerint Portik felbujtására ölték meg Prisztás József milliárdos vállalkozót 1996. november 1-jén. A bűntett végrehajtásában a harmadrendű vádlott F. Ferenc – a vádhatóság szerint – azzal segített, hogy értesítette Portik Tamást, mikor találkozik az üzletemberrel, a másodrendű vádlott, H. István pedig végrehajtotta az emberölést.

Minderről azonban másképp nyilatkozott a hatóság munkáját több régi ügy felderítésében segítő, korábban a kecskeméti maffiaperben 12 év börtönre ítélt Radnai László, akit 2011-ben kerestek meg a hivatalos szervek részéről. Radnai államtitokra hivatkozva nem árulta el, hogy ez a megkeresés pontosan mit takart, a bíróságon viszont azt állította: az üzlettársaival való különböző találkozókon szóba került, hogy a Prisztás-gyilkosság – illetve több más bűncselekmény, például a Totka Pál és a Cinóber becenevű férfiak sérelmére elkövetett emberölés, valamint kézigránátos robbantások – mögött Portik Tamáson kívül D. Gábor és F. Attila áll. Prisztás megölését pedig a Fenyő János médiamogul lelövésével vádolt Jozef Rohác, alias Fogász hajtotta végre.

Portik Tamás az első tárgyalási napon

Túry Gergely

Radnai ezt többször is megismételte a tárgyaláson. Első alkalommal erről – mint azt a rendőröknek is elmondta – egy érdi, vagy a város környékén lévő házban megtartott találkozón hallott 1999-ben. A helyszínt azért nem tudta pontosan, mert az Osztyapenkó környékén autózva csuklyát kellett neki és társának – a kecskeméti maffiaperben szintén elítélt – Csüllög Zsigmondnak a fejére húznia. Az épület bejáratánál Portik fogadta őket, és rajtuk kívül a beszélgetésen jelen volt D. Gábor is. A hvg.hu információi szerint egyébként az ingatlan annak a Radics Attilának a háza lehetett, aki 2002-ben családjával együtt eltűnt. A beszélgetés, amelyet Radnai „filmvetítésnek” mondott, tulajdonképpen Portik beszámolóját jelentette arról, hogy a gyilkosságok hátterében kik állnak. Erre Radnai szerint azért volt szükség, hogy ők is képbe kerüljenek az ügyekről, és a kezelhetetlen természetű Portikot vissza lehessen fogni bármilyen meggondolatlanság elkövetésétől.

Radnai László úgy emlékezett, hogy Prisztás József megöléséhez egy üzleti vita vezetett: Prisztásnak és a volt energolosnak is tartozott az alvilág pénztárosaként számon tartott Lakatos András, becenevén Kis Bandi, aki egy pasaréti ingatlant ajánlott volna fel, amelyen azonban a két férfi összeveszett. Radnai László a bíró kérdésére azt mondta: azon túl, hogy egy volt üzlettársának, D. Tamásnak elmondta a találkozón történteket, senkinek nem beszélt, és D-t is titoktartásra kötelezte.

Mi van a Radnai által említett "tettestársakkal"?

A kecskeméti maffiaper egykori elsőrendű vádlottja a tárgyaláson kitartott az általa korábban a rendőröknek is elmondottak mellett. Miközben beszélt, Portik Tamás többször is megjegyzést tett, ami miatt a bírónő rendreutasította. Radnai vallomásával kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogyan egyeztethetők össze a rendőrségen és a bíróságon elmondottak. A kedden, a bíróságon tett vallomása szerint ugyanis nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene, legalábbis nem teljes a létszám. A két, fentebb említett férfit azonban a hatóságok a Prisztás-gyilkosság ügyében nem találták érintettnek. Emellett Radnai egyértelműen a szlovák állampolgárságú Rohácot tartotta Prisztás gyilkosának, ám a nyomozó hatóság őt hozta azzal összefüggésbe.

Radnai a rendőröknek azt mondta: onnan gondolja, hogy Jozef Rohácnak köze lehetett Fenyő János 1998 februárjában történt megöléséhez, hogy később őt kérte meg D. Gábor arra, hogy a rendőrségen érdeklődjön, mi van a tettes által a helyszín közelében hátrahagyott bizonyítékkal. A rendőrök ugyanis egy sapkát, abban pedig egy hajszálat találtak, és abból DNS-mintához jutottak. Kérdés – szegezték Radnainak –, hogy az megegyezik-e Rohácéval. A bírói kérdésre, hogy miért mindig őt kérdezte meg D. Gábor, hozzá fordult, neki üzent és benne bízott, Radnai azt mondta: még 1976-ból ismerik egymást, amikor Sándorházán együtt ültek, és a kapcsolatot szabadulásuk után is tartották.

Radnain kívül kedden meghallgatták Prisztás József lányát, aki apja halálának indítékát más megvilágításba helyezte. Prisztás Ágnes ugyanis arról beszélt, hogy tapasztalatlanságát, fiatalságát kihasználva örökségéből apja élettársa forgatta ki egy H. István nevű férfi, illetve egy ügyvéd irányításával. A nő, aki az emberölés idején 18 éves volt, de hatéves kora óta az anyjával élt, a tárgyalóteremben azt közölte: egyik vádlottat sem ismeri, Portik nevét korábban egyáltalán nem hallotta. Arról nem tudott, hogy édesapjának bárkivel üzleti vitája lett volna. Többször megismételte, hogy ő a vagyon egy százalékát kapta meg, a többi apja élettársáé lett, akit valójában nem is lehetett annak nevezni, mert nem találkoztak minden nap. Hozzátette: a barátnő, M. Judit később H. Istvánnal „szerelembe esett”.

Az egy százalék 27 millió forintot jelentett, de Prisztás Ágnes szerint apja vagyona a festmények, arany ékszerek és egyéb ingóságok, valamint cégekben lévő üzletrészek miatt milliárdosra rúgott. Állítása szerint éven át tartó győzködéssel, burkolt fenyegetéssel vették rá, hogy ebbe a számára kedvezőtlen helyzetbe belemenjen. Ez Prisztás Ágnes szerint többek között abból állt, hogy azt hozták fel, ha az apjával ez történt, akkor vele is megtörténhet ugyanaz, ha nála marad a vagyon. Prisztás Ágnes megjegyezte, később szerette volna M. Judittal aláírt megállapodást semmissé nyilvánítani, de nem járt sikerrel.