Véget értek a perbeszédek a hat halálos áldozatot követelő, romák elleni gyilkosságsorozat elsőfokú büntetőperében a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán.
A negyedrendű vádlott ügyvédje szerint védence legfeljebb bűnpártolást követett el egy vagy két támadásnál, és ezért elegendő büntetés neki a négy éve tartó előzetes letartóztatás.
Cs. István negyedrendű vádlott korábban szerződéses katona volt, 2004-től pedig kapcsolatban állt az egyik katonai titkosszolgálattal, a Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH). A vád szerint a 2008-2009-ben romák ellen éjszaka elkövetett kilenc fegyveres támadás közül a két utolsóban vett részt, a helyszín közelébe fuvarozta a tetteseket, miközben tisztában volt az utazás céljával, ezért többszörösen minősülő emberölések bűnsegédje.
Az ügyvéd szerdán azzal érvelt: ügyfele hihette, hogy amikor társai éjszaka fegyveres autókázásra indultak, "megyünk vadászni" felkiáltással, csupán orvvadászatról volt szó, és nem kellett tudnia, hogy gyilkosságok helyszínére viszi őket. Azt is fejtegette a védő, hogy később már a vádlott-társak fenyegetései miatt olyan helyzetbe került Cs. István, amelyből nem tudott menekülni. Nem volt választási lehetősége, társai ellenőrizték, figyelték, "sakkban tartották", sodródott az eseményekkel, különösen miután fel kellett tárnia K. Árpád elsőrendű vádlott előtt, hogy találkozik KBH-s tartótisztjével.
A védő felvetette, hogy ekkor az elsőrendű vádlottban felmerült a tiszt megölésének lehetősége, és életét Cs. István mentette meg azzal, hogy nem árulta el, hol lakik. Ebben az időszakban Cs. István élete is veszélyben forgott - tette hozzá.
Az ügyvéd szerint a negyedrendű vádlott az elfogása előtti órákban elmenekülhetett volna, de inkább feladta magát, és jól láthatóan megkönnyebbült, amikor a hatóságok elfogták.
A védő a vádlotti kör cigányellenességével kapcsolatban ügyfele megnyilatkozásai közül azt idézte, amely szerint Cs. Istvánt nem az zavarta, ha ellopnak egy tyúkot vagy több segélyt vesznek fel, hanem - mint egy 2008-ban történt bűnesetre utalva védence fogalmazott - amikor egy 83 éves nőnek úgy kell meghalnia, hogy megerőszakolják, és baltával levágják a lábát.
Az ügyvéd szerint a két támadás közül, amelyben ügyfele részt vett, az elsőnél legfeljebb bűnpártolás merülhet fel, de az sem bizonyított, a másodiknál esetleg tudhatta Cs. István, hogy mire készülnek társai, de kényszer, fenyegetés hatása alatt állt, ezért a bűnpártolásért kiszabható büntetés korlátlanul enyhíthető. További nyomatékos enyhítő körülményként említette, hogy Cs. István vallomásaival segítette az ügy feltárását.
A védőbeszéd után K. Árpád elsőrendű vádlott többórás felszólalásban bírálta a rendőrség és az ügyészség eljárását, a szakértőket, a negyedrendű vádlott és egyes tanúk vallomásait. Tagadta, hogy fenyegette volna a negyedrendű vádlottat, vagy felmerült volna benne a KBH-s tartótiszt megölése.
K. Árpád felszólalása végén elnézést kért a sértettektől, minden bizonnyal azon cselekményekkel összefüggésben, amelyek esetében beismerte, hogy elsütötte fegyverét, de nem sérült meg senki - a többi, személyi sérülést, halált okozó támadást is tartalmazó vádpontban ugyanis tagadta a bűnösségét.
A büntetőper a jövő keddi tárgyaláson K. István másodrendű vádlott felszólalásával folytatódik, és feltehetően még a nyáron kihirdeti elsőfokú döntését a Budapest Környéki Törvényszék.
Az ügyészség K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel. Emiatt tényleges életfogytiglant kért perbeszédében, Cs. István esetében pedig határozott időtartamú fegyházbüntetést indítványozott.
A vádbeszédben elhangzott: több vádlott vallomásaiból is megállapítható, hogy az úgynevezett "cigánybűnözéssel" szembeni fellépéssel érvelve adtak felmentést maguknak a mindenkire érvényes normák betartása alól.
A vád szerint az elkövetők rasszista indíttatásból hajtották végre cselekményeiket, 2008 és 2009 nyara között több mint egy év alatt összesen kilenc településen támadtak. Volt ahol éjjel rágyújtották a házat az alvó roma családra, majd az udvaron lesben állva a lángok közül gyermekeivel a karján menekülő apát kisfiával együtt agyonlőtték. Egy másik éjszakai támadásnál álmában több lövéssel kivégeztek egy özvegyasszonyt, a lányát pedig életveszélyesen megsebesítették. Az ügyészség szerint az elkövetők összesen hozzávetőleg nyolcvan lövést adtak le, tucatnyi gyújtópalackot hajítottak romák otthonaira, amivel mintegy félszáz ember életét veszélyeztették. A hat halálos áldozat mellett volt öt életveszélyes és öt súlyos sérült is, köztük nők és gyermekek.
A gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében egyetlen vádlott sem érzi magát bűnösnek, e vonatkozásban mindegyik védő ügyfele felmentését kérte.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
