A mozdony becenevét a géptér fölé púpként magasodó vezetőfülke miatt kapta – idézte fel közleményében a MÁV. A jármű története az 1950-60-as évekre nyúlik vissza, amikor a gőzvontatás egyik alternatívájaként felmerült a dízelmozdonyok beszerzésének igénye.

MÁV / Vági Gyula

A dízelesítési program keretében 1963-ban két prototípus készült, majd 1966-tól indult el a mozdony sorozatgyártása. Összesen 80 jármű készült el 1970-ig, amelyek közül néhányat széles nyomtávú változatban is legyártottak. Ez utóbbiak a záhonyi térségben teljesítettek szolgálatot.

A dízel-villamos erőátvitellel és gőzfűtési kazánnal rendelkező, saját korában világszínvonalúnak számító mozdony a 70-es és a 80-as években a Dunántúlon mindennapos látvány volt a vonatok élén, azonban a villamos vontatás előtérbe kerülésével és a szállítási igények csökkenésével a Púpos alkalmazási területe nagymértékben beszűkült – tette hozzá a MÁV.

Napjainkban már csak hat darab 408-as sorozatú jármű dolgozik napi rendszerességgel. A Záhonyban üzemelő négy mozdonyból a 113-as pályaszámú az egyetlen, mely a jármű eredeti, zöld-krém csíkozású festését viseli magán. A másik három mozdonyt  az elmúlt években korszerűsítették.

MÁV / Vági Gyula

E járművek elsősorban tartalék, tolató és helyi tehervonati szolgálatot teljesítenek, de alkalmanként a vasúti segélynyújtó szerelvény készenléti mozdonyaként is beosztják azokat.

A két, Hatvanban állomásozó mozdony közül idén a 235-ös pályaszámú kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy a nyári menetrend idején naponta továbbítson vonatokat a Győr–Komárom–Kisbér–Székesfehérvár-vonalon. A fürdős vonatként is ismert járatot a Púpos Székesfehérvárig továbbítja, majd ott villamos mozdony váltja helyét, és viszi tovább a fürdőzni vágyókat Siófok állomásra. 

A 408-as sorozatú járművet idén személyvonatok élén augusztus 25-ig, a nyári menetrendi időszakban láthatják az érdeklődők.