A zalavári régészeti ásatásokon olyan palota alapfalai bukkantak elő, amelynek formája, szabványai megfelelnek a keleti frank épületeknek - közölte a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerdán Zalaváron az ásatások helyszínén.
Csorba László szerint ez azt bizonyítja, hogy Mosaburg (Mocsárvár) a Keleti Frank Birodalom legkeletibb központja volt, a környék civilizációja belesimul a korabeli Európa egyik legjelentősebb hatalmi alakulatába.
A főigazgató szerint az ásatások során előkerült leletek alapján így végre eldönthető az a régi tudományos kérdés, hogy az egykori Zalavár önálló hatalmi központ volt vagy a Frank Birodalom legkeletibb végvára.
A régészeti ásatásokat vezető Szőke Béla Miklós elmondta: a Zalavár-Várszigeten emelt palotát Arnold király - Nagy Károly (742-814) dédunokája - a 880-as években építette. A király többször megfordult Mosaburgban, ezért rangjának megfelelő szállást kellett számára biztosítani. A régészeti leletek mellett írásos dokumentumok igazolják, hogy a reprezentatív épület a lakhelye volt; a 880-as évek végén Arnold király adományleveleket adott ki, amelyek a mai napig megmaradtak. A pontosan keltezett okleveleken a kiállítás helyeként Mosaburgot tüntetették fel, egy alkalommal pedig királyi városként említik.
Szőke Béla Miklós felidézte, hogy a palota kisebb szakaszát három évvel ezelőtt találták meg, majd a régészeti feltárások során kiteljesedett a palota alaprajza. Az egykori palota alapterülete tizenöt méter hosszú és nyolc méter széles, az alapfalak szélességéből és jó minőségéből pedig arra is lehet következtetni, hogy legalább egyemeletes épület volt.
A régész beszélt arról is, hogy a feltárások után az építészeti emléket valószínűleg vissza kell temetni, ugyanis a megye anyagi támogatásával tudnák csak bemutathatóvá tenni. A Zalavár-Várszigeten talált régészeti leletanyagból viszont jövő év márciusában a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílik az állandó kiállítás befejező fázisa, amely a Karolingok és a honfoglalás korát fogja bemutatni.
2019-ben lesz ezeréves a Szent Adorján bencés monostor alapítása, Szőke Béla Miklós bízik a templom és a kolostor maradványainak feltárásában. Az ásatás helyszíne viszont Natura 2000 területre esik, ezért a régészeti munkák engedélyekhez kötöttek.
Zalavár-Várszigeten a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében 1948 óta végeznek régészeti kutatásokat. A munkálatokba 1994-ben kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettodományi Kutatóközpont Régészeti Intézete. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajló feltárásokat Szőke Béla Miklós, a Régészeti Intézet főmunkatársa és Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze irányítja.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
