„Ma megkaptam a kinevezésemet. A bérem nem lett kevesebb, de nem fedezi a megemelkedett óraszámaimat. Nem írtam alá a kijelölt helyen, hanem a lap alján tettem az alábbi megjegyzést: Jogfenntartással veszem át. Indoklás: a Nemzeti Pedagógus Kar tagságát nem önként vállalom, a tagsággal járó szabályokról, elvárásokról sem szóbeli, sem írásbeli tájékoztatást nem kaptam. Dátum, aláírás" – számol be egy pedagógus az egyik Facebook-oldalon kinevezése módosításáról szóló szerződése megkötéséről.

Az állami iskolarendszer most ért el ahhoz a ponthoz, hogy a pedagógusokat – kötelező módon – „behajtsa” a még pontosan nem is tisztázott feladatú, hatáskörű állami kamarába, a Magyar Pedagógus Karba. Mindezt ráadásul a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) meglehetősen rafináltan hajtja végre. A tanároknak a pedagógus-életpályamodell – a béremelést tekintve részleges – bevezetése miatt új kinevezési szerződést kell aláírniuk, e szerződés apróbetűs részébe rejtették azt a mondatot, amely szerint az aláíró a Nemzeti Pedagógus Kar tagja szeptember 1-től.

A szerződést ráadásul biankó módon kellett aláírniuk a tanároknak, a másik fél aláírása nincs a szerződésen. További furcsaság, hogy a Kar, amelynek tehát szeptember 1-jétől az állami pedagógusok automatikusan a tagjai, egyelőre nem is létezik, annak előkészítő bizottsága is csak múlt héten alakult meg. (Tagjai: Dobos Krisztina, a rendszerváltás után az MDF-kormány közoktatási helyettes államtitkára, jelenleg a Magyar Iskolaszék Egyesület elnöke, Ballagó Zoltán, az egri tankerület igazgatója és Giber Vilmos, a kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatója.) A jogszabály szerint nyolc hónap áll a bizottság rendelkezésére a Nemzeti Pedagógus Kar szervezetének kialakítására.

Az új kinevezésen szembesültek továbbá a pedagógusok az új bérükkel, amely sokuknak óriási csalódást okozott. Pont a leginnovatívabb, sokat vállaló, különböző végzettségeket, szakvizsgákat szerző tanárok fizetése lett kevesebb (hiszen az eddig különmunkáért járó pótlékokat, kereset-kiegészítéseket eltörölték). Az életpályamodell a tanárokat ugyan négy kategóriába osztja, átmenetileg azonban mindenkit a pedagógus I. kategóriába soroltak. A szakvizsgával és sok év tapasztalattal rendelkezők így elvesztették előnyüket – ha magasabb kategóriába szeretnének kerülni, nekik is minősítő vizsgát kell tenniük. Van olyan pedagógus, akinek 30 százalékkal csökken a keresete az új rendszerben.

Az új szerződéseket mindezek ellenére a legtöbben, úgy tűnik, aláírják. A hvg.hu több iskolában végzett,

nem reprezentatív „mini-közvéleménykutatása” szerint sokan nem is olvasták el rendesen a szerződést (például, mert azt egy rövid szünetben tolták eléjük), csak gyorsan aláírták. Többen nem is tudtak arra választ adni például, hogy benne volt-e a dokumentumban a Pedagógus Karra vonatkozó kitétel. Olyan is volt, aki már megbánta, hogy aláírta a papírt.

Néhányan viszont megtagadták az aláírást vagy csak egy záradékkal együtt voltak hajlandók azt szignálni, amelyben leírták, hogy nem ismerik a Pedagógus Karral járó feltételeket, hiszen azt csak áprilisra dolgozzák ki, vagy éppen, hogy a keresetük összességében csökken az új rendszerben. Az aláírást megtagadókról egyébként az igazgató köteles – két tanú aláírását tartalmazó – jegyzőkönyvet készíteni, amit meg kell küldeni a fenntartónak. Ennek következményei szintén nem világosak. Egy ceglédi tanárnő az ATV-nek mindenestre arról számolt be, hogy őt az igazgatója figyelmeztette, az állásával játszik, ha nem írja alá a dokumentumot.

A Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult a kötelező Pedagógus Kari tagság miatt, továbbá jogi segítséget ígért a ”renegát” tanároknak, és nem zárkózik el keményebb érdekérvényesítéstől sem. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya pedig döntést hozott a – most már jogszerűen gyakorolható sztrájk – előkészítéséről is. Ennek érdekében felmérést végeznek a nevelési–oktatási intézményben dolgozók között egy esetleges munkabeszüntetés elfogadottságával, támogatásával kapcsolatban.