Névtelen levélben is lehet majd az ombudsmanhoz fordulni

Januártól jobban védik az ombudsmanhoz fordulók adatait. Az indoklás szerint a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény célja "az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése".

  • MTI MTI
Névtelen levélben is lehet majd az ombudsmanhoz fordulni

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megkezdte a felkészülést, a személyi és technikai feltételek kialakítását a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényben foglalt új feladata végrehajtására – közölte az alapjogi biztos hivatala szerdán.

A közleményben emlékeztetnek: a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.

Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal úgy dolgoz fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.

Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, az állami működés jobbá tétele és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés. A jogszabály a bejelentő védelmében meghatározza, hogy a panaszos vagy a bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek adhatók át, amennyiben a szerv a törvény alapján jogosult az adatok kezelésére, vagy ha az adatok továbbításához a panaszos vagy közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult – írták a közleményben.

Az ombudsman a rendszer működéséről, igénybevételének módjáról a törvény hatályba lépését megelőzően ad részletes tájékoztatást, amelyet megjelentet a hivatal honlapján is.

 

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.