Fesztiválfelmérés: Majka lövésével és a Kneecap kitiltásával is egyetért a többség

A válaszadók 53 százaléka szerint „Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése” a színpadon belefér a művészi szabadságba.

  • hvg.hu hvg.hu
Fesztiválfelmérés: Majka lövésével és a Kneecap kitiltásával is egyetért a többség

Idén erősen átpolitizálódtak a zenei fesztiválok, a koncerteken elhangzó “mocskos Fidesztől” az északír, palesztinpárti Kneecap trió szigetes kitiltásán át egészen addig, hogy Majka azt imitálta, hogy fejbe lőnek egy fiktív miniszterelnököt. Ezek az ügyek az Europion gyorsfelmérése alapján a szélesebb közvélemény érdeklődését is felkeltették.

Majka estében a többség nem ítéli el a rappert. A válaszadók 53 százaléka szerint „Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése” a színpadon belefér a művészi szabadságba, és csupán 22 százalék véli úgy, hogy az jelenet erőszakra buzdít, ezért elfogadhatatlan. A maradék 25 százalék nem tudott vagy akart állást foglalni.

Az idősebbek némileg szigorúbbak voltak a kérdésben: a 60 év felettiek körében 28 százalék tartja elfogadhatatlannak a performanszt. A pártszimpátia is vízválasztónak bizonyult: míg az ellenzéki és pártnélküli válaszadók túlnyomó része megengedő (pl. a Tisza szavazóknak csak 4 százaléka értékelte felbújtásnak a Debrecenben történteket) addig a kormánypártiak körében a szűk többség (51 százalék) elutasító.

A Kneecap körüli botrány megítélése kevésbé egyértelmű. Bár a válaszadók alig fele (49 százalék) hallott az ügyről, és csak 20 százalék mélyedt bele részletesen, így is inkább a tiltás pártján áll a többség: 66 százalék szerint a zenekar megnyilvánulásai gyűlöletbeszédnek minősülnek, és csupán 34 százalék szerint férnek bele a szólásszabadságba.

A Sziget szervezőinek döntéseiről is hasonló vélemények születtek: 39 százalék szerint le kellett volna mondani a Kneecap fellépését, míg 22 százalék szerint nem. A kormány döntését, amellyel a zenekart kitiltották Magyarország területéről, 47 százalék támogatja, 31 százalék ellenzi. A fiatalok (16–29 évesek) körében sokkal nagyobb a szólásszabadság-párti álláspont támogatottsága: 46 százalék szerint a Kneecap megnyilvánulásai beleférnek a szólásszabadság kereteibe.

Ebben az ügyben is kirajzolódik a pártpolitikai megosztottság. A kormánypárti szavazók körében csak 21 százalék szerint férnek bele a szólásszabadság kereteibe az északír zenekar palesztinpárti megnyilvánulásai, 58 százalék szerint a Szigetnek vissza kellett volna vonnia a meghívást, 73 százalék helyesli a kormány döntését. A Tisza szavazók megosztottabbak: 47 százalék a szólásszabadságra helyezi a hangsúlyt és csak 34 százalék várta volna el a meghívás visszamondását, és ugyanennyien értenek egyet a kitiltással is.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.