Balajti László készséges volt és segítőkész, az általa elmondottak alapján tovább tisztult a kép - közölte Mile Lajos, az albizottság vezetője. A keddi ülésen Laborc Sándort is meg akarták hallgatni, de a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője ismét lemondta részvételét. Mile Lajos azt mondta: nem kívánja minősíteni Laborc Sándor viselkedését, ugyanakkor hozzátette: az, hogy folyamatosan politikai színezetet kíván adni az ügynek, "olcsó és ócska menekülési útvonal". Mile Lajos úgy fogalmazott: "nem tudom milyen normakövetés lehetett annál a testületnél, amelyet egykor ő vezetett, habár most már erről vannak elképzeléseink és információink is". 

Mile Lajos kitért arra is, hogy Laborc Sándor még a ténymegállapító albizottság legitimitását is kétségbe vonta, sőt egyenesen törvényellenesnek nevezte a testület működését. Az LMP-s képviselő erre úgy reagált: az albizottság törvényessége nem Laborc Sándor "belátásán múlik". A ténymegállapító albizottság nem a Laborc Sándor által hivatkozott 2012-es Országgyűlésről szóló törvény, hanem a nemzetbiztonsági törvény 14. szakasza alapján működik - jelentette ki a politikus. Mile Lajos sajnálatát fejezte ki, hogy Laborc Sándort nem tudja meghallgatni a bizottság, továbbá, hogy nincs olyan eszköz a kezükben, amellyel kényszeríteni tudnák arra, hogy megjelenjen.  

Az LMP-s képviselő arról is beszámolt, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta és megszavazta tárgysorozatba vételét azon javaslatának, amellyel kötelezővé lehet tenni a nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenést. A képviselő azt mondta: nem számít sok módosító beadványra, két héten belül akár a parlamenti zárószavazásra is sor kerülhet. 

Mile Lajos ugyanakkor ismét kiemelte: javaslata "nem csodafegyver", nem fog egy "Laborc-féle viselkedést jobb belátásra kényszeríteni", de a jelenlegi szabályozásnál erősebb. Mint mondta: a további szigorítások, erősebb szankciók bevezetésére is megvan a lehetőség, azonban azokhoz több jogszabály köztük a büntetőtörvénykönyv, az országgyűlésről szóló törvény módosításaira is szükség lehet, de most megtették az első lépést. 

Mile Lajos azt is elmondta: a büntetés-végrehajtással sikerült tisztázni Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója  meghallgatásának részletkérdéseit. Semmilyen eljárásrendi vagy jogi akadálya nincs annak, hogy találkozzanak Portik Tamással, így már csak rajta múlik, hogy megjelenik-e a bizottság előtt. A ténymegállapító albizottság elnöke elmondta, levélben már megkereste Portik Tamást, hogy hajlandó-e megjelenni a bizottság előtt. Amennyiben igen, úgy meghallgatását röviden időn belül napirendre tűzik - mondta Mile Lajos. 

Az LMP-s politikus a nemzetbiztonsági bizottsági ülésen tárgyalt lehallgatási botránnyal kapcsolatban azt mondta: pártjuk úgy véli további vizsgálatokra van szükség az ügyben. Ennek eredményeit előbb meg kell várni, s csak azután lehet dönteni arról hogyan tovább. Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök konzultációra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, azt mondta: ha Schiffer András, az LMP frakcióvezetője megkapta a meghívást, minden bizonnyal elmegy a megbeszélésre. Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. 

Hétfőn Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője az MTI megkeresésére azt közölte: az ügyészség újabb három hónappal, február 7-ig meghosszabbította a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóinak ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást. Hozzátette, az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja, további részletekről pedig a nyomozás érdekeire figyelemmel nem adhatnak tájékoztatást. A találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság múlt szerdára tervezett ülése azért maradt el, mert Laborc Sándor levélben lemondta részvételét.

A Népszabadság aznapi számában idézett levélben az NBH egykori vezetője azt írta: "Az idő múlásával sincs okom megváltoztatni azt az egy évvel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt személyesen is kifejtett álláspontomat, miszerint a politika és a média által sulykoltan Portik-Laborc-találkozóként elhíresült, a valóságban tisztán szakmai kérdésben jogszerűen és szakszerűen jártunk el. Kocsis Máté állítását igazoló bizottságuk ténykedésével összefüggően az eddig általam is tapasztaltak miatt nem kívánok eleget tenni a meghívásuknak, mert nem akarom részvételemmel szakmailag legitimálni azt a tevékenységet, amelyet ebben az ügyben, függetlenül a tényektől, politikai célokra használnak fel".