szerző:
hvg.hu

Szigort és rendet ígért a Fidesz 2010-ben, és sok konkrét lépést meg is tett. Négy év távlatából viszont felemás eredmény látszik, a bűnözés nem csökkent érdemben, sőt, a statisztika még rosszabb is lett. Új rendőröket ugyan szép számmal vettek fel, de sokan távoztak is testülettől, amelynél a fizetések sem javultak annyira, mint várták volna az egyenruhások. A legnagyobb ígéret, az elszámoltatás pedig már a kormányzó párt egyik legfontosabb vezetője szerint sem nevezhető sikertörténetnek.

„A szocialista ciklus velejárója az állampolgárok mindennapi biztonságérzetének drasztikus romlása, a szélsőségek megerősödése, az új bűnelkövetési formák elszaporodása” – festett sötét képet a 2010 előtti nyolc évről a Nemzeti Együttműködés Programja, amelyet a második kormányzására készülő Orbán Viktor terjesztett az Országgyűlés elé 2010. május 22-én, és amelyet a kétharmados többség egy héttel később el is fogadott.

A kormányprogram szerzői azzal is igyekeztek illusztrálni a szocialista büntetőpolitika csődjét, hogy azt írták: 2002 után egyre kevesebben kerültek börtönbe, vagyis egyre többen „garázdálkodhattak következmények nélkül”. Bár nem biztos, hogy a börtönnépesség száma a közbiztonság legjobb fokmérője, de tény, hogy a fogvatartottak száma lassan csökkenő tendenciát mutatott a korábbi kormányok alatt. Ez a folyamat azonban csak 2008-ig tartott, utána ismét növekedésnek indult a létszám, ami együtt járt a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának növekedésével is.

A kormányzati ciklus˙végének közeledtével a hvg.hu elővette a 2010-es kormányprogramot, és igyekszünk megválaszolni a kérdést: vajon teljesítette-e vállalásait a kormány? Sorozatunk második részében az „Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban!” című, a közbiztonsággal foglalkozó fejezetet vizsgáljuk meg, amelyben a Fidesz azt ígérte: kormánya kiemelt feladatként kezeli majd a rend helyreállítását, az állampolgárok biztonságérzetének javítását.

©

„Nemzeti ügynek tekintjük, hogy a leköszönő kormány számoljon el az adófizetők rábízott forintjaival, számoljon el az Európai Unióból érkező támogatásokkal, számoljon el az állami gazdasági társaságok működésével és pénzügyi támogatásaival."

A 2010-es választások után a Fidesz nagy erőkkel vágott neki az elszámoltatásnak, vagyis a korábbi kormányok alatt történt korrupciógyanús ügyek felderítésének. Minden parlamenti bizottságban létrejött egy, a 2002. és 2010. közötti ügyeket vizsgáló albizottság, kormánybiztosként pedig előbb Papcsák Ferenc, majd Budai Gyula felelt az elszámoltatásért. Budai 2012 nyarán arról számolt be, hogy másfél év alatt 1434 bejelentést kapott, de ezek jelentős részében nem történt semmi. Kövér László házelnök egy tavaly november végi fórumon azt mondta: csak 61 ügyben történt feljelentés, de csak 7 eset jutott el a vádemelésig. Úgy fogalmazott: „a nagy hó leesett, majd szinte elolvadt”.

A Fidesz szempontjából nem sikerült túl jól az úgynevezett emblematikus ügyek feltárása: a Sukuró-ügyben az ügyészség először meggyanúsította Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, de vádat végül nem emelt ellene. Az erzsébetvárosi ingatlanügyben csak az egyik mellékszálon találták bűnösnek Hunvald György volt polgármestert, a másik, tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos ügyben viszont felmentették. Az első tárgyalást félbeszakítva a vád pontosítására szólította fel az ügyészséget tavaly áprilisban a bíróság Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és Fapál László volt közigazgatási államtitkár lakásügyében. A Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest is érintő BKV-ügyet valószínűleg elölröl kell kezdeni, miután a Kecskeméti Törvényszék – ahová korábban áthelyezték – megállapította illetékessége hiányát.
 
„Meggyőződésünk, hogy nem létezhet megélhetési bűnözés, anyagi helyzete miatt senki nem helyezheti magát a törvényeken kívül. Számunkra a törvény előtti egyenlőség azt is jelenti, nem tűrhetjük tovább, hogy legyenek, akik a szociális segélyt rendszeresen bűncselekményekkel egészítik ki.”

A kis értékű, de az embereket rendkívül bosszantó lopások elleni fellépés jegyében a jelenlegi parlamenti többség ismét a rendőrség kezébe adta az úgynevezett tulajdon elleni szabálysértési ügyek intézését, majd új szabálysértési törvényt alkotott, amely alapján egy sor kihágást eleve elzárással lehet büntetni, illetve elzárásra lehet változtatni a be nem fizetett bírságokat, le nem dolgozott közérdekű munkákat. Ezzel együtt 50 ezer forintra emelték a szabálysértési értékhatárt, ami miatt elvileg csökkennie kellett volna a bűnügyi statisztikában a bűncselekmények számának, de a jelenleg ismert, 2012-es adatok alapján ez nem történt meg. A szabálysértési ügyek alaposan leterhelik a bíróságokat (2012-ben 188 463 szabálysértési üggyel kellett megbirkózniuk, amiből 154 ezret sikerült befejezniük), noha ilyen ügyekben már bírósági titkárok is ítélkezhetnek. A szigor ugyanakkor esetenként abszurd helyzetekhez vezet, például a bolti tolvaj szigorúbb büntetést kap, mint a rendőrre támadó koldus.

©

„A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit, és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.”

Orbán Viktor maga is gyakran emlegette 2010-ben a „law and order” kifejezést, ami szó szerint azt jelenti, törvény és rend, ám az amerikai republikánusok körében nagyon népszerű politikai felfogás elnevezése is, amelynek hívei szerint a bűnözés ellen az egyetlen hatékony eszköz a minél szigorúbb büntetés. Bár az eredmény vitatott, a kormányprogram szempontjából nézve a Fidesz megtartotta, amit ígért: kemény szigort helyezett kilátásba, és meg is lépte a szükséges módosításokat. Lett három csapás (ami miatt 11 évet kapott például egy paplant rabló hajléktalan), középmértékes büntetéskiszabás (ami miatt általában is súlyosabbak a büntetések), súlyosbító körülmény lett, ha gyerekek és idősek ellen követnek el bűncselekményeket, és az alaptörvénybe került a tényleges életfogytiglan (ezt a fajta büntetést ma már 30 elítélt tölti).

A bűnügyi statisztikák ugyanakkor felemás képet mutatnak, vagyis nem biztos, hogy a szigor minden esetben visszatartó erő. A legsúlyosabb bűncselekmények, az emberölés száma 2012-ben – az utolsó évben, amelyről részletes statisztikával rendelkezünk – régen nem látott alacsony szintre süllyedt: tavaly 221 esetben oltották ki, vagy próbálták meg kioltani valakinek az életét, míg 2011-ben 275 ilyen bűncselekmény történt (tavaly viszont több, brutális emberölés is borzolta a kedélyeket). Csökkent a súlyos testi sértések száma, és enyhén a rablásoké is. A bűncselekmények száma általában viszont nem akar csökkenni, és még soha nem zártak le eredménytelenül annyi nyomozást a rendszerváltás óta, mint 2012-ben: 274 ezer esetben nem lett meg az elkövető.

„Az országnak legalább 3500 új rendőrre van szüksége. Az új parlamentben a rendőrökre vonatkozó új törvények meghozatalának elsőbbsége kell legyen.”

Az ORFK kommunikációs szolgálatától kapott adatok szerint 2010. december 31-én 33678 fő volt a rendőrség hivatásos (vagyis ténylegesen rendőrként szolgáló) állományának létszáma, 2013. december 31-én pedig 36430 fő, vagyis nagyjából 2752 rendőrrel van több a testületben. Ezt a növekedés is csak erőltetett toborzással, a fiatalok félévesre rövidített, gyorstalpaló kiképzésével sikerült elérni. A fluktuáció ugyanis ma is igen nagy: 2010 és 2013 közt összesen 8430 új rendőr szerelt fel (a legtöbben, 4587-en 2011-ben), miközben 5434-en mentek nyugdíjba, vagy szereltek le más okból. A kettő különbözete 2996 fő, vagyis a 3500 fős növekedést ebből a szempontból nem sikerült elérni. A tiszthelyettesi állomány átlagéletkora 32,7 év, a teljes állományé 34,7 év.

©

„Mi jó fizetséget fogunk adni a munkájukért. A rendőröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra.”

Bár a kormány a pedagógusokhoz hasonlóan a rendőröknek is megígérte egy teljesen új életpályamodell – ezzel együtt új fizetési tábla – megalkotását, ez egyelőre csak a tervek szintjén létezik. Általános bérfejlesztés helyett csak a nagyon alacsony fizetésű (a garantált bérminimumot el nem érő), kezdő rendőröknek volt kötelező megemelni a fizetését, illetve évente kormányrendeletben írták elő egy úgynevezett bérkompenzáció kifizetését. A rendelet ugyanakkor tartalmazott egy olyan kitételt, hogy aki kötelező béremelést kapott, annak a bérkompenzációját lényegében elvették. Egy 2012-ben felszerelt, névtelenséget kérő rendőr a napokban azt írta a hvg.hu-nak: ő és társai a hibás jogszabály, vagy annak hibás értelmezése miatt havonta 10-14 000 forinttal kevesebbet kerestek tavaly, mint az azonos rendfokozatban, beosztásban dolgozó kollégáik, és ez várhatóan így marad 2014-ben is.

„Soha nem fogjuk megengedni, hogy a rendteremtés vagy az erőszak jogát bárki az államtól elragadja és azzal visszaéljen. Az erős Magyarországnak nincs szüksége gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és biztonságot garantálni.”

A Jobbik által 2007-ben életre hívott, majd még a kormányváltás előtt bírói úton feloszlatott Magyar Gárda okkal szúrhatta a Fidesz szemét, hiszen valóban szimbólumává vált a magyar állam csődjének. A gárda ráadásul a feloszlatással sem szűnt meg, újjáalakult, majd osztódni kezdett, a volt gárdisták egy csoportja pedig polgárőr-egyesületként kezdett működni. A tettlegességig fajuló gyöngyöspatai események után sürgetővé vált a kormány számára, hogy visszaszorítsa az önkéntes rendfenntartók működését, így a szabálysértési törvénybe és a büntető törvénykönyvbe is bekerült a betiltott szervezetek működésében való részvétel, illetve azok szervezésének büntethetősége. Más kérdés, hogy a rendőrség meglehetősen következetlenül alkalmazza ezeket a szabályokat: 2012 nyarán szabályosan megszállták a Fejér megyei Csókakő községet, mert azt hitték, gárdaavatás lesz (volt is, csak Dunaföldváron), tavaly október 23-án, a Jobbik megemlékezésén viszont hozzá sem szóltak ahhoz a több száz emberhez, akik gárdistaruhában masíroztak a fővárosban.

Sorozatunk első részében a jogállamisággal és a demokratikus értékekkel kapcsolatos ígéreteket vizsgáltuk meg, legközelebb a gazdasággal foglalkozunk.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

Éremesővel zárták a magyar úszók a világkupát

Éremesővel zárták a magyar úszók a világkupát

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Paul Lendvai: Orbán a demokrácia védelmezőjéből a demokrácia halálának szerzője lett

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Már teszteli az Instagram az új funkcióit, hamarosan ezekre kattanhat majd rá

Már teszteli az Instagram az új funkcióit, hamarosan ezekre kattanhat majd rá

Hangok, okospohár és klimatizált párna segíthet átvészelni a kánikulát

Hangok, okospohár és klimatizált párna segíthet átvészelni a kánikulát