Elzárásra ítélte két héttel ezelőtt a Szerencsi Városi Bíróság azt a férfit, aki egy taktaharkányi csemegeboltban "túrós édességeket" lopott, majd fizetés nélkül távozott. A férfi tettét az üzlet kamerája rögzítette, így a rendőrök be tudták azonosítani a bolti tolvajt. A lopásnál sokkal súlyosabb bűncselekményt ugyanakkor komoly eséllyel megúszhatunk szabadlábon. Győrben egy koldus rendőrre támadt tavaly, és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt indult vele szemben eljárás, ám nem biztos, hogy börtönbüntetésre ítélik, lehet, hogy csak megrovásban vagy figyelmeztetésben részesül.
A leggyakoribb vagyon elleni szabálysértések büntetésének két évvel ezelőtti szigorítása óta akár egy bizonyos összeget meg nem haladó értékben elkövetett lopást, sikkasztást, csalást, orgazdaságot vagy szándékos rongálást is szabálysértési elzárással szankcionálhatnak. Az értékhatár idén április 15-ig húszezer forint volt, a szabálysértési törvény módosításával pedig ötvenezer forint lett. A szabálysértésért kiszabható szabadságvesztés maximális időtartama hatvan nap, a visszaeső szabálysértők is büntethetőek elzárással.
Piti bolti tolvajok is rács mögött
A törvényhozók a szigorítással elérték, hogy például túrórudi-tolvajok, csokit, dezorok elorzását megkísérelők kerültek a rács mögé. A szabálysértési érték növelésével pedig valószínű, hogy még több bolti tolvajt vagy csalót ítélnek elzárásra. Ennek költsége egy emberre, egy napra az államnak 2300 forintjába kerül a bv-tisztek bére nélkül. Az elzárás miatt rács mögé kerülő emberek száma napi 100-200 között van a büntetés-végrehajtás információi szerint. A joggyakorlat ésszerűsége, humánus voltára és az elzárás költségeinek tekintetére nézve is elgondolkodtató volt az az ügy is, amelyben egy ózdi kamaszra kétezer forintos lopásért húsznapi elzárást szabtak ki. De nem csak ennek a költségeit állta az állam, hanem a fiatal hazajutását is, mert arra a fiúnak nem volt pénze.
Szabó Máté kritikája
Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté szerint az alaptörvénnyel és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével is ellentétes a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely a fiatalkorúak esetében lehetővé teszi az elzárás, illetve a szabálysértési őrizet elrendelését; Szabó Máté, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. | Emlékezetes annak a három lánynak az esete, akik viccből elloptak egy bizsut 2010 szeptemberében és miután tetten érték őket, szabálysértési őrizetbe kerültek. Az egyik kamasz az elzárástól rosszul lett és kórházba kellett szállítani. A lányok egyikének ügyvédje, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, Baltay Levente a helyzet abszurditását érzékeltetve arról beszélt, hogy amennyiben ha az ékszer értéke meghaladta volna a 20 ezer forintot, akkor büntetőeljárás indul a kamaszokkal szemben. Ebben az esetben pedig kihallgatásuk után hazaküldték volna őket, és szabadlábon várhatták volna, hogy valamikor bírósági ítélet születik.
A TASZ többször kritizálta az új szabálysértési törvényt. Állásfoglalásuk szerint elfogadhatatlan, hogy a visszaeső szabálysértőkre generálisan lehetővé tegyék az elzárás kiszabását. A szervezet úgy véli, a bíróság mérlegelési jogköre, hogy elzárást alkalmazzon-e, illetve, hogy az milyen mértékű legyen. Emellett a szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy az elzárások alkalmazásával az állam többletköltsége nő.
A hvg.hu-nak a tapasztalataikról név nélkül nyilatkozó rendőrök szerint sem jó, hogy míg a szabálysértési szankciórendszer alapján az elkövetőt könnyen elzárhatják, addig a büntetőeljárásban gyakran csak "megdorgálják", úgy, hogy az illető nem is kerül rács mögé. A Legfőbb Ügyészség lapunknak adott tájékoztatása szerint például nem jellemző, hogy rendőrrel szembeni fellépés miatt minden elkövető rács mögé kerül. Míg 2010-ben 598 hivatalos személyre támadóból 68-nak az őrizetbe vételét rendelte el a bíróság, tavaly pedig 557 személy közül 90-en kerültek őrizetbe.
Két különböző eljárás két logika
A szabálysértések és a büntetőeljárások büntetési tételei között bizonyos esetekben tapasztalható aránytalanságokról Hack Péter büntetőjogász a hvg.hu-nak azt mondta, a szakmából már többen jelezték különböző fórumokon, így a Kriminalisztikai Társaság ülésén is. „Ketten elmennek tyúkot lopni. Az egyik ember az utcán kapja el tyúkot, amiért lopás miatt szabálysértési eljárásban elzárásra ítélik. A társa viszont a kerítést megrongálva bejut az udvarra és onnan viszi el a háziállatot. Ő a garázdaság és a lopás miatt meginduló hosszabb ideig eltartó büntetőeljárás végén maximum megrovást kap” – hozott egy példát a szakember, ami szerinte jól mutatja, hogy két különböző eljárásban két logika érvényesül.
A büntetőjogász amellett van, hogy a szabálysértési eljárásokban azokat az eseteket, amelyek nem igazgatási, hanem kriminális esetekre vonatkoznak, rendezzék a büntetőjog keretében. „Egy pénztárca ellopása tehát legyen büntetőügy, ne értékhatártól függően induljon szabálysértési vagy büntetőeljárás." Hack Péter nem tartja jónak, hogy április 15-étől húszezer forintról ötvenezerre nőtt a szabálysértési értékhatár, mert – mint mondta – ezzel több ügy nem jelenik meg a bűnügyi statisztikában.
„Az adatok javulni fognak, de ennek csak politikai szempontból van értelme, hiszen ezekkel a statisztikákkal fogják alátámasztani a rendészeti szervek eredményességét” – közölte Hack Péter. Szakemberek egy része Hack Péterhez hasonlóan úgy véli, jó lenne, ha a végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtható cselekményeket a Btk-ban szabályoznák. Ez viszont azzal járna, hogy több bűncselekmény jelenne meg a statisztikákban, és az adatok hervasztó képet mutatnának az ország bűnügyi helyzetéről.
Már a rendőrök sem szólnak inkább
A hivatali visszaéléssel kapcsolatban egykori hivatásosok azt tették hozzá, hogy nem sűrűn marasztalnak el senkit, ha a rendőrnek nincs konkrét sérülése, például csak meglökik. A rendőrök egyébként a legtöbb őket ért sérelem során, mikor meg is valósul a hivatalos személy elleni erőszak, már nem is csinálnak belőle ügyet, mert nincs kedvük feleslegesen ügyészségre és bíróságra járni. Csak azokban az esetekben indul az eljárás, ahol például sok kívülálló is látja a történteket, vagy olyan rendőrrel történik, aki még nem esett pofára a bíróságon emiatt.
Ennek okaként pedig azt hozták fel, hogy a 2006-os őszi események óta a rendőrök mellett nem igazán áll ki a jog, noha ennek a szakmának kiemelt jogi védelmet kellene élveznie. Volt, aki úgy vélte, hogy ha egy rendőrt elítélnek, kirúgnak és meghurcolnak azért, mert elkövet egy bántalmazást hivatalos eljárásban – mint ami miatt több hivatásost felelősségre vonták hat évvel ezelőtt –, akkor ennek fordítva is legalább ekkora súlyozással kéne működnie.
