szerző:
hvg.hu

Többezres, egységes mozgalomból mára néhány száz tagot számláló, egymással és a Jobbikkal is marakodó szervezetre szakadt az egykori Magyar Gárda. Jobbikos és a mozgalmat ismerő forrásaink szerint a párt rövid médiaakciónak szánta a gárda alapítását, a választások után viszont kínossá vált számukra, ezért nem igazán léptek fel a szervezet széthullása ellen.

Elhalóban vannak a 2009-ben feloszlatott Magyar Gárda utódszervezetei, a megmaradt gárdisták többsége azóta a Jobbikból is kiábrándult – állítják a hvg.hu-nak nyilatkozó jobbikos és a gárdát ismerő források. A mára három-négy rivális utódszervezetre szakadt gárdának nem a betiltás volt a legnagyobb csapás: forrásaink szerint a hanyatlás fő oka a Jobbikkal való folyamatos konfliktus volt, akik átmeneti politikai célokra használták volna a nagyobb önállóságra törekvő szervezetet.

Az utóbbi években komoly vihart kavaró, sokak szerint félkatonai jellegű szervezet leágazásai az utóbbi hónapokban alig hallattak magukról, legutóbb egymagát szíriainak nevező blog értesülése miatt kerültek a hírekbe, amely szerint a "neonáci Magyar Gárda Mozgalom" legalább 11 tagja harcolt a szíriai polgárháborúban. A Terrorelhárítási Központ nem cáfolta ezeket a híreket, az Indexnek nyilatkozó gárdatagok viszont tagadták, hogy szervezetten mentek volna Szíriába, szerintük, ha történt is ilyen, elszigetelt esetekről lehet szó, ahol a motiváció a pénz lehetett. A hvg.hu-nak nyilatkozó gárdaközeli források szintén valószínűtlennek tartották, hogy szervezetileg lennének jelen Szíriában, mert a jogerősen feloszlatott mozgalom mára több darabra hullott, és nehezen lenne képes egy "szíriai expedíció" megszervezésére.

Nem a betiltás miatt

„Dósa István (a gárda első, 2008-ban lemondatott főkapitánya – a szerk.) szerette volna függetleníteni a gárdát a Jobbiktól, amihez a párt vezérkara nem adta az áldását. Az első szakadást még átvészelte a szervezet, sőt, még fejlődésre is képes volt, lassan azonban a többi tag is belátta, hogy a Jobbik kihasználta a gárdát politikai célok elérésére” – fogalmazott egy, a hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó egykori gárdista. Szerinte sokakban már 2010 előtt visszatetszést keltett, hogy a választási időszakban a Jobbik gyakorlatilag annyi szerepet szánt a gárdistáknak, „hogy ott álljanak a jobbikos rendezvényeken”. Dósa ezért azt kezdte forszírozni, hogy a gárdisták „ne vegyenek részt a pártpolitikában”, és bojkottálják a jobbikos rendezvényeket.

©

Az egykori gárdista szerint a gárda 2009. július 2-án történt hivatalos feloszlatása csak jót tett a szervezetnek, rövid időre egységbe kovácsolta őket a Jobbikkal, sok, már a kiválást fontolgató gárdista „dacból” ismét aktivizálta magát. Jobbikos forrásunk szerint azonban hosszabb távon a bírósági tiltás „a végső döfést jelentette” a már amúgy is hanyatló gárdának, mert az ezután következő tüntetéseken sok gárdistát megbírságoltak, amit egy jó részük nem tudott fizetni, és sokan nem érezték úgy, hogy a Jobbik kellőképp melléjük állt volna.

Három és fél gárda

Jelenleg három olyan, hivatalosan be nem jegyzett szervezet működik, amely a 2009-ben betiltott Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület utódjának vallja magát. Ezek közül a legrégebbi a Dósa István vezette Őrző Magyar Gárda Mozgalom, amely még 2008-ban vált ki az akkor még legálisan működő egyesületből. Az „Őrző Szárnyat” vezető Dósa egy interjúban a szakadás okaként azt jelölte meg, hogy a párt szavazatszerző eszközként kezelte a gárdát, és hogy a vezetőségnek „nem voltak vállalhatók” Dósa egyes antiszemita kijelentései. Már a feloszlatás után, egy 2009-es Szabadság téri demonstráció után kezdte meg működését a hivatalosan be nem jegyzett Új Magyar Gárda Mozgalom (nevét később Magyar Nemzeti Gárdára változtatta), amely Kiss Róbertet, a régi gárda „főkapitányát” választotta vezetőjének.

2010 nyarán több szélsőjobboldali portálra felkerült egy felvétel, amelyen a házas Kiss egy ismeretlen nővel csókolózik. Nem sokkal később Kiss lemondott a főkapitányságról, utódja Ináncsi József lett. Jobbikos forrásaink szerint a Vona Gábor bizalmát élvező Kiss megbuktatásához a Jobbiknak nem volt köze, inkább a gárdán belüli hatalmi harcok álltak a háttérben. Ezt mutatja, hogy az újonnan megválasztott Ináncsinak Vona nem szavazott bizalmat, egy alkalommal nyilvánosan kijelentette, nem tartja alkalmasnak a gárda vezetésére. A feszültségek végül 2010 decemberében vezettek újabb szakadáshoz: Ináncsi József és a Magyar Nemzeti Gárda létrehozta az ún. Gárda Szövetséget, amelyhez csatlakozott a korábban kivált, Jobbik-ellenes Őrző Magyar Gárda. Válaszul Juhász Tamás vezetésével többen kiváltak a szervezetből, és Új Magyar Gárda néven alapítottak mozgalmat, akik elhatárolódtak a Gárda Szövetségtől.

"Polgárőrök" még a Jobbik irányítása alatt

Forrásaink szerint a jelenleg működő három, magát a Magyar Gárda Mozgalom utódjának tekintő szervezet közül a Magyar Tamás-féle Új Magyar Gárda áll legközelebb a Jobbikhoz. A párt a legszorosabban azonban a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel (SZJPE) működik együtt: bár a nevében nem szerepel a gárda szó, tagsága és akciói alapján az egyesület joggal tekinthető a gárda utódjának. Informátoraink szerint a szervezet (amely hivatalosan nem polgárőrségként, hanem civil szervezetként működik, és feloszlatását a gyöngyöspatai felvonulásuk miatt kezdeményezte a Szegedi Ítélőtábla) a Jobbik befolyása alatt áll, a párt rendezvényein látható egyenruhások általában közülük kerülnek ki. Ezzel szemben szinte teljesen a Jobbiktól függetlenül tevékenykedik a Magyar Nemzeti Gárda (akik általában terepszínű nadrágban és zöld pólóban vonulnak fel), akik leginkább az Őrző Gárdával, és olyan, a Jobbiknál radikálisabb jobboldali szervezetekkel működnek együtt, mint a hungarista Pax Hungarica Mozgalom, akikkel 2011-ben, Dunakeszin közösen emlékeztek meg Szálasi Ferenc nyilas vezetőről.

Kivágják zászlójukból a Jobbik emblémáját Endrésik követői
©

A hvg.hu-nak nyilatkozó gárdisták szerint a gárda tagjainak nagy része egyébként is radikálisabb nézeteket vallott a Jobbiknál, a szervezeti sérelmek mellett a szakadásokban szerepet játszottak ideológiai ellentétek is, sokaknak nem tetszett, hogy a "rendszerellenesként bemutatkozó Jobbik a parlamentbe kerülése után besimult a 89-es rendszerbe."

A szervezetek létszáma forrásaink szerint drasztikusan csökkent az utóbbi években. 2007-ben ötvenhat taggal indultak, a Wikileaks által kiszivárogtatott iratok szerint „rövid időn belül” 1500 tagja volt, fénykorában becslések szerint 2000 fő fölött járt az egységes szervezet taglétszáma. A jelenleg működő utódszervezetek (beleértve a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet) összesített taglétszámát ezzel szemben forrásaink ezer körülire teszik országos szinten. Bár a média az utóbb években is hírt adott új tagok felavatásáról, náluk sokkal többen voltak a kilépők. A radikális csoportokat figyelő Athena Intézet szerint a legnagyobb utódszervezetnek, az Új Magyar Gárdának is csak 200 tagja lehet jelenleg. Az intézet vezetője, Domina Kristóf szerint az utódszervezetek aktivitása is csökkenő tendenciát mutat, az Őrző Magyar Gárdát például hamarosan az „inaktív csoportok” közé fogják sorolni.

Kampányfogásnak szánták, de elszabadult

A Jobbik vezetéséhez köthető forrásunk szerint a gárda alapításkor az volt a párt elképzelése, hogy lesz egy aktivizálható, cselekvőképes bázis. Szempont volt az is, hogy a média ingerküszöbét átlépjék, amire a gárda valóban alkalmas volt. A választások után azonban már "kényelmetlenné" vált a szervezet, de nem tett a Jobbik semmit azért, hogy megszűnjön, inkább abban bízott a vezetés, hogy „magától elsorvad”.

A párt és az egyenruhás szervezetek jelenlegi kapcsolata erősen ellentmondásos. Az egyik általunk megkérdezett volt gárdista szerint „a Nemzeti Gárda elvileg teljesen független, bár néha együttműködnek a Jobbikkal. Az Új Magyar Gárda viszont egyértelműen jobbikos kötődésű, a polgárőrök pedig teljesen lojálisak a párthoz.” Szerinte a SZJPE tagjai emiatt a többi gárdával is konfrontálódtak. „Olyan nemzeti radikális szervezetek rendezvényein, akik kicsit is szembemennek a Jobbikkal, a polgárőrök többször is megjelentek és provokáltak, hátat fordítottak a szónokoknak, vagy más módon megzavarták a rendezvényt” – mondta.

Ez a fajta provokáció persze nem volt egyoldalú: tavaly májusban, a Szegedi Csanád-ügy kapcsán Endrésik Zsolt, Jobbikból kizárt országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Gárda egyenruháját viselő személyekkel együtt zavarta meg a Jobbik edelényi majálisát. A képviselő a rendezvényen egy Kalasnyikovból vaktöltény-sorozatokat adott le, és beszédében támadta Szegedi Csanádot és a párt vezetőségét. Nem sokkal előtte a Nemzeti Gárdát Murányi Levente országgyűlési képviselő, a Magyar Gárda alapítója „szakadár társaságnak” nevezte, amely „nincsen semmiféle kapcsolatban az alapítókkal”.

Az utóbbi egy-két évben a Jobbik látszólag megpróbálta egységbe fogni a szétszakadó csoportokat, egy volt gárdista szerint „szavak vannak, tettek nincsenek”. 2011 nyarán Vona Gábor bejelentette, hogy év végéig egyesíteni szeretné a gárdákat, erre azonban máig nem került sor. Bár vidéken ma is tart közös rendezvényeket a Jobbik az elvileg független Nemzeti Gárdával is (legutóbb Karcagon demonstrált együtt a Jobbik két gárda-utódszervezettel, ahol Murányi Levente a korábban általa „szakadárnak” nevezett Ináncsival együtt szónokolt).

A gárdák jobbikos zászló alatti egyesítését célozta a 2010 óta évente, július 4-én, a gárda „születésnapján” megrendezett „bajtársiasság napja” nevű demonstráció, azonban a tavalyi rendezvényen a Jobbik számára kínos incidens történt. A felszólalók között szerepelt Ináncsi József is, aki a színpadról Vona Gábort azzal vádolta, „hogy a gárda utódszervezeteit megpróbálta egymás ellen hangolni, feldarabolni és pártirányítás alatt tartani”. Talán ez az oka, hogy a „bajtársiasság napja” idén – információink szerint – már nem is szerepel a Jobbik naptárában.

Ináncsi József a tavalyi gárdaszülinapon
©

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Próbára bocsátották a Magyar Gárda főkapitányát

Próbára bocsátotta hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett jogerős ítéletével Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda egykori főkapitányát, aki évekkel ezelőtt a szervezet újraalakítására buzdított. A másodfokú bíróság ugyanakkor az egy éve kihirdetett elsőfokú döntést helybenhagyva a vádak túlnyomó része alól felmentette a volt főkapitányt és két társát.

hvg.hu Itthon

Avatott a Magyar Gárda a Turul-szobornál

Több mint két év után nyilvánosan avathatott a Magyar Nemzeti Gárda - értesült a Hazatérés Rádió. December 8-án délelőtt rendőri biztosítás mellett több szervezet részvételével tehette le esküjét egy szakasznyi újonc.

MTI Világ

TEK: magyarok is harcolhatnak Szíriában

A Terrorelhárítási Központ (TEK) információi szerint feltételezhető, hogy magyar állampolgárok is harcolnak Szíriában, ugyanakkor pontos számadatokkal, illetve nyilvántartásokkal nem rendelkezik a szervezet – olvasható a csütörtöki Magyar Nemzetben.

A Hableány tragédiája után újra járnak a BKV dunai hajói

A Hableány tragédiája után újra járnak a BKV dunai hajói

Hiába ígérték az oroszok, mégsem engedték még szabadon a "cetbörtönben" tartott delfineket

Hiába ígérték az oroszok, mégsem engedték még szabadon a "cetbörtönben" tartott delfineket

Több haláleset kellett ahhoz, hogy megtiltsák a gyerekek fenyítését Japánban

Több haláleset kellett ahhoz, hogy megtiltsák a gyerekek fenyítését Japánban

Kőszeg Ferenc: Hazudva szép az élet

Kőszeg Ferenc: Hazudva szép az élet

Évzáró alatt rabolták ki a Németh László Gimnázium diákjait

Évzáró alatt rabolták ki a Németh László Gimnázium diákjait

Szcientológusok tűzközelben?

Szcientológusok tűzközelben?