Meglepő történetek bontakoznak ki az országgyűlési választások új, most először alkalmazott ajánlási rendszeréről, ha valakinek van türelme végigböngészni egy-egy helyi választási bizottság határozatait. Egy olvasónk megtette, és hétfői felhívásunkra meg is osztotta velünk tapasztalatait arról, hogyan próbáltak egyesek minél több képviselőjelöltet állítani, talán nem politikai meggyőződésből, hanem az állami kampánytámogatás reményében.

Olvasónk által felvázolt, és dokumentumokkal is alátámasztott eset Pest megye 6. számú választókerületében (Gödöllő) történt, ahol három, korábban ismeretlen párt is megpróbált jelöltet állítani. A Rend, Szabadság, Jólét Párt, a Magyar Demokratikus Unió és a Határon Túli Magyarok Pártja a határozatok indoklásai szerint egyaránt február 20-án igényeltek 80-80 darab ajánlóívet a helyi választási irodától. Ezeket az íveket, illetve a jelölt bejelentésére szolgáló nyomtatványt az ajánlási időszak utolsó napján, március 3-án vitte be választási irodába – mindhárom párt mindhárom jelöltje nevében – egy D. Judit nevű nő, aki maga is jelölt volt a Határon Túli Magyarok Pártja színeiben. Az elvitt 80-80 ívből mindhárom párt nevében 13-at üresen vittek vissza, a többi íven 420-420, illetve a Rend, Szabadság, Jólét Párt esetében 430 érvényes aláírást talált a választási iroda, ezért nem vette nyilvántartásba a jelölteket. A kísérteties hasonlóság ugyanakkor olvasónk szerint nem lehet véletlen.

hvg.hu

„Nagyon furcsa, hogy egy ország huny szemet a fölött, hogy tömegesen hamisítottak aláírásokat” – írta hétfői cikkünk után egy másik olvasónk. Ezzel arra a felvetésre utalt, hogy egyes kisebb pártok jelöltjei úgy gyűjtötték össze, vagy legalábbis próbálták meg összegyűjteni az induláshoz szükséges 500 aláírást, hogy kicserélték egymás közt az íveket, átmásolták az azokon található személyes adatokat, és aláhamisították az aláírásokat. Erre az a szabály adott lehetőséget, hogy – szemben a korábbi, kopogtatócédulás rendszerrel – egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, illetve a választási irodák csak a személyes adatokat ellenőrzik, az aláírás hitelességét nem tudják.

hvg.hu

Elsőként a 444.hu írt arról, hogy a pártok egy része nem törvényesen állított jelöltet, hanem az ívek cserélgetésével és másolásával sikerült az utolsó napon elérniük az ötszáz ajánlást. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt szombati ülésén Litresits András MSZP-s delegált is felvetette, hogy feltűnően sok (összesen 18) országos listát állítottak a pártok, a testület pedig úgy döntött: kimutatást kért a Nemzeti Választási Irodától (NVI) arról, hány személy adott több ajánlást is, illetve ők hány ajánlást adtak. Litresits azt is javasolta, az ajánlóíveken szereplő aláírásokat vessék össze a központi nyilvántartásban szereplő aláírásmintákkal is.

hvg.hu

A csalásokat (persze ha voltak) a politikai célok mellett alighanem az állami kampánytámogatás motiválja: az egyéni jelöltek a törvény szerint egymillió forintos támogatásra jogosultak, az országos listát állító pártok pedig az egyéni jelöltek számától függően 150-600 millió forint kampánytámogatásra is. A Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet szerint emiatt komoly korrupciós veszélyt hordoz magában a választási rendszer, van rá esély, hogy „bizniszpártok” hajtanak rá a pénzre.

Egy pécsi olvasónk arról számolt be, hogy a kampány egyik sötét lovának számító, korábban ismeretlen párt jelöltjei egy kávézóban mellette beszélték meg, hogy költsék el az egymillió forintot úgy, hogy el lehessen számolni vele kampányköltségként – ha ugyanis erre nem képesek, duplán kell visszafizetni a kincstári kártyáról elköltött összeget. Az országos listát állító pártoknak még egyszerűbb a helyzetük, nekik nem kell tételes elszámolást beadniuk, csak éves beszámolót az Állami Számvevőszéknek, amely azonban nem tudja ellenőrizni ezek valódiságát.

A rendszerben persze vannak anyagi kockázatok, de csak a feledékeny és trehány jelöltek számára: az elveszített, vagy az előírt határidőig vissza nem vitt jelölőívekért a választási bizottságok büntetést szabnak ki, darabonként több mint 50 ezer forintot. Mint arról beszámoltunk, egyetlen budapesti választókerületben több mint 45 millió forint ilyen bírságot szabtak ki, országosan pedig 1,8 milliárdra rúg az egyébként adók módjára, köztartozásként behajtható összeg.

A gödöllői történet szereplői sem úszták meg a büntetést, a D. Judit által a választási irodába visszavitt 80-80 darab ajánlóív mellett ugyanis a Rend, Szabadság, Jólét Párt és a Magyar Demokratikus Unió nevében egy N. Éva nevű meghatalmazott is felvett 100, illetve 50 darab plusz ajánlóívet, amiket nem tudott időben visszavinni, csak a határidő lejártát követő napon adta le azokat a választási irodában – a történetről beszámoló olvasónk szerint egyszerűen azért, mert nem szóltak neki. A helyi választási bizottság ezért a két pártot 5, illetve 2,5 millió forintra bírságolta.