„Küldjék a történelem poklába ezt a hatalmat” – harsogta Gyurcsány Ferenc a fővárosi SYMA-csarnokban tartott DK-s rendezvényen kedden. De a keménykedés mellett néha poénokra is futotta úgy, mint: „nem vagyok én Orbán Viktor, hogy hazudjak”. A volt kormányfő, ahogy az évértékelőjében, úgy most sem fogta vissza magát, keményen ostorozta a jelenlegi miniszterelnököt és a Fideszt.

Hol van már 2002, amikor az MSZP politikusai azon poénkodtak, hogy párttársai a választások elvesztése után is „miniszterelnöknek” nevezték Orbán Viktort. Gyurcsány Ferencet a baloldal Rákay Philipje, Gréczy Zsolt is így konferálta fel a Demokratikus Koalíció keddi budapesti jelöltbemutató buliján.

Ahogy az is rég volt, amikor még 2006-ban Gyurcsány barátkozott és kampányolt az orosz elnökkel, most a Padödő a Báj, báj Szása! dalával Orbán és Putyin megállapodásán viccelődött. A SYMA-csarnokban Gyurcsányt már-már olyan rajongás vette körül kedden, mint Orbánt a fideszes rendezvényeken. Fogytak az előtérben kínált könyvei – igaz, igencsak nagy árengedménnyel kínálták őket –, a főleg idősekből álló közönség vastapssal köszöntötte, és ha éppen a jobboldalt szidta, ujjongtak, fújoltak, fütyültek.

"Pedig átkozottul igazunk volt"

„Most egy zárt csarnokban ülünk ugyan, de sokan emlékeznek 2006 áprilisára, amikor az Andrássy úton százezren voltunk, tele bizalommal, hogy új fejezetet nyitunk az ország történetében” – kezdte egy a baloldali szavazópolgárnak kellemes emlék felidézésével a volt kormányfő, visszautalva az MSZP akkori kampánydalára, így folytatta: „Akkor is az ’Igen, igen!’ volt a jelszó, most is ez!”. Bár, most „sokan elbizonytalanodtak, pedig átkozottul igazunk volt!” – tüzelte a közönséget.

Bruzák Noémi/MTI

A rendszerváltással kapcsolatban azt mondta, 1990-ben egy óriási történelmi kísérletbe kezdtek, és „olyan volt sokáig, mintha elértünk volna oda, ahová a magyarok ezer éve küzdöttek: nyugatra”. Pedig, „ha 955-ben nem veszítünk Augsburgnál, akkor most valahol Lotaringia környékén élnénk, mi magyarok”. Magyarországnak egy helye van, ez a Nyugat, ehhez képest „ez a szélhámos, Orbán Viktor keletre akarja vinni az országot, ezért el kell kergetni”.

De „április 6-a nem csak arról szól, hogy hívják majd a következő miniszterelnököt” – folytatta, hozzátéve, „természetesen Mesterházy Attilának hívják majd”, mert „nehéz csatába indulunk, de már nem lehet megfordulni”. Hiszen a volt kormányfő szerint a 24 éves magyar demokrácia már felnőtt, „hagyni kellene, hogy befejezze a küldetését”.

„A Nyugat az élet, a Kelet a zuhanás, mi nem zuhanó országot akarunk” – folytatta, majd egy éles váltással arról beszélt, hogy „sokfélék vagyunk, mi magyarok, tótok,, románok, ruszinok, zsidók, cigányok”, a magyar nemzet befogadó volt mindig, de hozzá akkor is közelebb áll egy francia demokrata, mint egy magyar neonáci.

Orbánnak négy pontban foglalta össze, milyen Magyarországot szeretnének: skandináv észak befogadó hajlamával; a megismerhetetlen kelet csodás ízeivel; a dél életörömével; és a nyugat biztonságával, jólétével jellemezhetőt. Ehhez viszont az kell, hogy április 6-ám elűzzék Orbánt. 

„Elfajzott politikai hatalom”

A tüzes szónoklatok után a 4-5 ezer fős rendezvény átalakult lakossági fórummá, ahol kérdéseket lehetett feltenni „a miniszterelnöknek”. Például, mit üzen a vidéknek, vagy nem riasztja-e el a keresztényellenes megjegyzéseivel a hívőket.

Gyurcsány válaszában elmerült az emlékeiben: mi volt, amikor gyerekként gyümölcsöt járt szedni. Majd nekiállt szidni a Fideszt, amely szerinte politikájával szétveri a vidéki életét. Bár a baloldal évek óta azzal vádolja a kormánypártot, hogy a saját nagybirtokosait támogatja a földbérletekkel, Gyurcsány ezt másképp tudja: szerinte a családi gazdaságok erőltetésével tönkreverik a nagyüzemi állattartást, márpedig a baloldal nem követheti még egyszer azt a bűnt, amit a rendszerváltás után, amikor hagyta szétverni a téeszeket. Mert abban az időszakban „a húsboltban hús, a zöldségboltban zöldség volt”. 

Bruzák Noémi/MTI

Többször hangsúlyozta, ha Mesterházy kerül kormányra, éveket kell dolgozzon azon, hogy „normális gazdasági” fejlődés induljon be, és a külföldre ment magyarok hazatérjenek. Ehhez szerinte kiszámítható költségvetés kell, munkahelyteremtés.

„Mi közöm van nekem ehhez, mi köze van az államnak ahhoz, hogy miben hisznek az emberek” – válaszolt arra a kérdésre, mit gondol ő a hívőkről. Szerinte ez „a legszentebb magánügy”, majd arról beszélt, a keresztény hagyomány nem „a hatalomhoz való dörgölődzés”, hanem a szeretet. Azt mondta, amióta új szemléletű pápa ül a trónon, azóta leginkább a magyar püspöki kar van bajban, amely „egy elfajzott politikai hatalmat” támogat.

„2006 mumusa”

A volt miniszterelnököt a DK három budapesti jelöltje vezette fel. A VI-VII. kerültben induló, a korábbi választásokon Hajdú-Biharban szocialista színekben sikertelenül induló Oláh Lajos arról beszélt, Orbán „2006 mumusától” fél, azért nem mer vitázni Mesterházy Attilával, mert a jelölt szerint akkor Gyurcsány „felmosta vele a padlót”.

Oláh szerint a Fidesz attól fél, hogy elveszti a választásokat, szerinte ezért alakították át a választási rendszert, „szabták át” a kerületek határait, „tiltották ki” a reklámokat a kereskedelmi tévékből, „szerezték meg a TV2-t”, engedték a „mutyipártokat”. Oláh azt mondta, az ő vetélytársa, Rónaszékiné Keresztes Mónika is fél a vitától, nőnapon még a virágot sem fogadta el tőle, nem fogott vele kezet. Majd megígérte, ha őt választják meg, akkor stadionok helyett társasházakat fognak felújítani a kerületekben, a TEK pénzét odaadják a rendőrségnek, mert a VI-VII. kerületben szerinte négy év alatt 50 százalékkal nőtt a bűnözés. Azt ígérte, a kerületekben minden iskola kéttannyelvű lesz, mert a „Fidesz csak bezáratta a Janukovszkyt”. Oláh Gyurcsány 2006-os kampányszlogenjével zárta beszédét: „húzzunk bele”.

Logikai bakugrás

Nem úgy az V. kerületben induló Kerék-Bárczy Szabolcs, aki a Fidesz szlogenjét fogalmazta át: „hajrá demokraták, hajrá kormányváltók”. Az MDF-ből indult merész logikai bakugrásokkal vezette le, miért kell rá szavazni: szerinte személyesen Orbán ellen nem lehet voksolni, mert nem indul egyéniben (a saját pártelnöke, de Mesterházy sem – a szerk.), de ő a legközelebbi munkatársa, Rogán Antal ellen indul, tehát aki rá szavaz, az Orbán ellen szavaz.

Kerék-Bárczy ellentétpárokban írta le a magyar politikai szembenállást. Szerinte a Fidesz a Kelet, a baloldal a Nyugat. Továbbá: félelem/nyugodt építkezés, maffiaállam/jogállam, szolgaság/szabadság. Mint kifejtette, ő nem bal- vagy jobboldali Magyarországot akar, hanem a hazáját akarja szolgálni.

A XII. kerületben indított Bauer Tamás egykori SZDSZ-es politikus azt magyarázta, miért érdemes a Kormányváltókra szavazni. Szerinte a 2010 előtti kormányokat nem a néspzerűség hajtotta, hanem az ország sorsát tartották szem előtt: szerinte így tettek a Horn-kabinet idején a Bokros-csomag bevezetésével, vagy a Gyurcsány-kormány idején az egészségügyi reformmal (amely a vizitdíjas népszavazás után megakadt és a koalíció felbomlásához vezetett – a szerk.), vagy a Bajnai féle stabilizációs program bevezetésével.