Nem érte jelentős anyagi kár azt a volt rokkantnyugdíjas férfit, aki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a magyar rokkantrendszer átalakítása miatt.
A rokkantnyugdíjasokat érintő 2011-es jogszabályváltozás nem okozott jelentős anyagi hátrányt a korábban rokkantnyugdíjban részesülő Kátai Józsefnek, jogosultságának felülvizsgálata pedig még nem zárult le, ezért a magyar állam ellen benyújtott panaszát elutasítják – állapította meg csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
A strasbourgi bírák figyelembe vették, hogy a 2011-es változás értelmében Kátai elesett bizonyos korábban élvezett – például utazási – kedvezményektől, és nyugdíj helyett rokkantsági vagy rehabilitációs juttatásra lehet jogosult. Mindazonáltal úgy ítélték meg, hogy a törvényben előírt felülvizsgálati eljárás még nem zárult le, és addig Kátai ugyanannyi pénzt kap az államtól, mint korábban, ezért nem érte jelentős anyagi kár.
Az 56 éves komlói Kátait a bíróság közleménye szerint 2007-ben jogerős döntéssel tartósan rokkantnak ítélték, rokkantnyugdíját pedig havi bére 37 százalékában állapította meg a bíróság, amely azt is kimondta, hogy Kátai állapota visszafordíthatatlan és nem vethető alá további értékelésnek.
A 2011-ben elfogadott jogszabály ugyanakkor arra kötelezte a rokkantnyugdíjas férfit, hogy jelentkezzen felülvizsgálatra, miután pedig ezt megtette, az eljárás lezárultáig a korábbi nyugdíjával azonos mértékű ellátást kap.
A panaszos azzal fordult a strasbourgi bírósághoz, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz, valamint ahhoz fűződő joga, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogait gyakorolja, azáltal, hogy korábban jogerősen megállapított rokkantnyugdíjától megfosztották. Emellett az egyezmény konkrét pontjának említése nélkül azt is kifogásolta, hogy a magyar állam szerzett jogától fosztotta meg, és megsértette a magántulajdonhoz fűződő jogot is. A beadvány elutasítása azt jelenti, hogy a bírák érdemben ezeket az állításokat nem vizsgálták. Az elutasítás ellen fellebbezni nem lehet.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
